Barion Pixel
  

Hét tipp refluxbetegeknek



 

Rekedtséget vagy köhögést is okozhat a refluxbetegség


A refluxbetegség vagy savas visszaáramlás nagyon gyakori betegség. Ez esetben nem másról van szó, mint arról, hogy a savas gyomortartalom részben visszaáramlik a nyelőcsőbe. A savas nedv egészen a garatig vagy a gégéig eljuthat, és ott kellemetlen, maró, égő érzést okoz. Számos esetben a savirritáció okozta rekedtség vagy a köhögés hívja fel a figyelmet arra, hogy nem a megfelelő irányba áramlik a gyomorsav.

 

 

Túlságosan teli gyomor vagy záróizomgyengeség is lehet az ok


A refluxos panaszok egyben jelei annak, hogy a felső béltraktus működése zavart szenved. Előfordulhat, hogy a nyelőcső alsó záróizma elégtelen mértékben zár. Gyakori, hogy a gyomorürülés késleltetett, túl sokáig tartózkodik az étel a gyomorban, és egy része erősen savas állapotban visszanyomul a nyelőcsőbe. Ronthat a tüneteken, ha a szokásosnál nagyobb mennyiségben termelődik gyomorsav, azaz a kelleténél savasabb a gyomorban uralkodó kémhatás. Ilyen esetben a refluxbetegség tüneteit gyomorégés is tetézi.

 

 

Bizonyos ételek, italok és a stressz is ronthatnak a helyzeten


Többen egyes ételek vagy italok fogyasztásával hozzák kapcsolatba a refluxos panaszokat, mások arról számolnak be, hogy a fokozott stressz váltja ki náluk a szokásosnál jelentősebb mértékű savtermelést és a következményes savvisszaáramlást. Vannak bizonyos állapotok, amikor a savvisszaáramlás fokozott; több kismamát kínoznak például a maró tünetek: ahogy nő a magzat, egyre inkább kifejezettek lehetnek a panaszok.

Mindenkinek ki kell tapasztalnia, hogy nála mely tényezők azok, amelyek rontják a tüneteket. Ennek fényében lehet beiktatni néhány életmódbeli változtatást, ami enyhíthet a panaszokon. Amennyiben a refluxbetegség csak enyhe formában van jelen, lehetséges, hogy néhány életmódbeli változtatás elegendőnek bizonyul a kellemetlenségek legyűrésére. Ha már kifejezett panaszokról, a nyelőcső-nyálkahártya károsodásáról van szó, akkor szükség van gyógyszerekre. Tudni kell azonban, hogy a gyógyszerek hatásának kedvező kiegészítői azok az életmódtippek, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy ne keletkezzen fölös mennyiségben gyomorsav, illetve csökkentett mértékű legyen a nyelőcsőbe való visszaáramlása.

 

Hét tipp refluxbetegeknek

 

  1. A kevésszer bőségesen étkezni elhelyett célszerű a „többször keveset elvet követni. Ilyen módon elkerülhető az, hogy a gyomor túlságosan telt legyen, és az emésztmény visszaáramlásához vezessen.
  2. Ügyelni kell arra, hogy lefekvést megelőzően már ne telítődjön (túl) a gyomor, azaz kerülni kell a kiadós, bőséges vacsorákat! Lefekvés előtt 2-3 órával már a „böjt” javasolható.
  3. Az alkoholfogyasztás ronthat a refluxbetegség tünetein. Egy-egy pohár szeszes ital elfogyasztása a képződött gyomorsav mennyiségének a fokozódásához vezethet, és felerősödhetnek azok a panaszok, amelyek a jelentős mennyiségű savval hozhatók kapcsolatba, így például a nyelőcső felmaródása vagy a savas felböfögés is. Emellett az alkohol ellazítja a nyelőcső alsó záróizmát, és lehetővé teszi, hogy a savas gyomortartalom visszaáramoljon a nyelőcsőbe. Javasolt tehát az alkoholbevitel mérséklése, különösen a lefekvést megelőző 2-3 órában!
  4. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az erős kávék is kedvezőtlen hatásúak refluxbetegség esetén. Indokolt tehát visszafogni a fogyasztásukat.
  5. A dohányzás mellőzése számos pozitív hatással jár, többek között a refluxos panaszok enyhülésével.
  6. A refluxos panaszok szempontjából lényeges a testhelyzet. Míg függőleges pozícióban (a gravitáció miatt is) nehezebben történik meg a savvisszaáramlás, addig vízszintes testhelyzetben igencsak gyakori. Célszerű tehát, ha alvás közben magasabb pozícióban van a fej, mint a gyomor. Akár párnákkal, akár az ágy megfelelő lábai alá helyezett emelő toldalékokkal (kb. 10 cm) lehet gondoskodni arról, hogy éjjelente kisebb eséllyel történjen meg a savvisszaáramlás.
  7. A pluszkilók fokozzák a refluxbetegség kockázatát. Ebből a szempontból is megéri tehát lefogyni! Megfogadandó, hogy amennyiben a házi praktikák és a házi patika szerei nem vezetnek a tünetek jelentős mértékű javulásához, orvoshoz kell fordulni!

 

 

(Forrás: PatikaMagazin / Dr. Budai Lívia PhD szakgyógyszerész)


Tetszett a cikk?
 

2020. november 09.

Hasonló cikkek

Felfázás (húgyúti panaszok) télen: megelőzés, első lépések, mikor forduljon orvoshoz?

Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.

TOVÁBB A CIKKHEZ
2026. 03. 05.

Ajakherpesz (herpes labialis): mi ez, hogyan terjed, és mit tehet ellene?

Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.

 

TOVÁBB A CIKKHEZ
2026. 03. 05.

Korai allergiaszezon: első jelek, mire figyeljen, mikor kezdje a kezelést

Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.

 

TOVÁBB A CIKKHEZ
2026. 03. 05.

Értesüljön elsőként újdonságainkról és havi kedvezményeinkről!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Bővebben    Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Bővebben    Elfogadom