A vastagbél utolsó szakaszának tekintett végbél mintegy 15–20 cm hosszúságú, és kevés, mindössze 2-3 ml folyadékot tartalmaz, ide helyezik be a végbélkúpot (latinul: suppositorium).
A felnőttek és a gyermekek számára készült végbélkúpok nemcsak hatóanyag-tartalmukban, de méretükben is különböznek egymástól: a csecsemő- és gyermekkúpok össztömege általában 1-2 gramm, míg a felnőtteké 2-3 gramm.
A gyógyszerkönyvi követelményeknek megfelelően a végbélbe történő behelyezést követően a zsíros kúpmasszával (pl. szilárd zsírral vagy kakaóvajjal) készült kúpok 30 percen belül a végbél 37 ºC-os hőmérsékletén megolvadnak és teljesen elfolyósodnak. A vízben oldódó kúpmasszával (pl. polietilénglikol) készült kúpok pedig a végbélben jelen lévő folyadékmennyiségben maximum 60 percen belül feloldódnak.
Végeredményben a kúpokba zárt hatóanyag szabad, felszívódásra képes állapotba kerül, majd a végbélnyálkahártyán „átutazva” az azt behálózó vérerekbe jut. A végbél erekkel való ellátottságának köszönhetően a végbél alsó kétharmadából felszívódott hatóanyagok a máj megkerülésével jutnak be a központi vérkeringésbe; és mindössze a végbél felső egyharmadából kerülnek a hatóanyagok a felszívódás során a májba vezető vénába. A végbélből felszívódott hatóanyag képes a szervezet legkülönfélébb szerveihez, szöveteihez „elutazni”, távoli hatást kifejteni, és az alkalmazott hatóanyagtól függően például fájdalmat, lázat, hányást vagy köhögést csillapítani.
A végbélkúpok szájon át bevett gyógyszerekkel szembeni előnye a kúpok májkímélő tulajdonsága. A szájon át bevett hatóanyagok a bélből való felszívódást követően hamar áthaladnak a májon. A máj – mint méregtelenítő szerv – azonnal elkezdi a gyógyszermolekulákat metabolizálni, azaz átalakítani, amik a májműködés eredményeként részben hatásukat is veszíthetik. A végbélből felszívódott hatóanyagok – a végbél már említett speciális érhálózata miatt – döntően nem közvetlenül a májba jutnak, így a gyógyszermolekuláknak lehetőségük van a terápiás hatás helyét elérni, mielőtt a máj átalakító tevékenységének áldozatul esnének.
A kúpok a máj kémiai anyagokkal való „terhelését” is csökkentik, aminek a csecsemőknél, a májbetegeknél és az alkoholistáknál van nagy jelentősége.
A kúpok további előnye, hogy azok szervezetbeni hatását kevesebb tényező befolyásolja, mint a szájon át bevett készítményekét. Elegendő csak arra gondolni, hogy szájon át bevett gyógyszereknél nem mindegy, hogy milyen és mennyi folyadékkal veszi be a beteg a gyógyszert, éhgyomorra veszi-e be a készítményt, vagy netán valamilyen étellel együtt. Egyéb gyógyszerekkel is „keresztezhetik egymás útját” a gyomorban és a bélcsatornában a különféle patikaszerek, és kedvezőtlen gyógyszerkölcsönhatások alakulhatnak ki. A kúpok alkalmazásával az említett nemkívánatos gyógyszer-gyógyszer, illetve gyógyszer-étel kölcsönhatások jelentős része elkerülhető, ami biztonságosabb gyógyszeralkalmazást, kiszámíthatóbb, tervezhetőbb gyógyszerhatást tesz lehetővé.
A jövő gyógyszerkutatásának és -fejlesztésének a kihívása a végbélben alkalmazható gyógyszeres kapszuláknak, illetve a kúp és a kapszula kombinációjából született új, hibrid-gyógyszerformáknak a vizsgálata és fejlesztése.
(Írta: Dr. Budai Marianna PhD szakgyógyszerész)
Kora ősszel gyakori, hogy reggel még pulóver kell, délután pedig újra nyárias meleg van. A 10–15 °C-os napi hőingadozás nemcsak az öltözködést nehezíti meg: sokan ilyenkor fáradtabbnak, fejfájósabbnak, szédülékenyebbnek érzik magukat, másoknál torokkaparás, orrdugulás vagy rosszabb alvás jelentkezik.
Ősszel könnyű összekeverni a megfázást a szezonális allergiával. Tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, könnyező szem vagy enyhe torokkaparás mindkettőnél előfordulhat – ráadásul szeptemberben még javában tarthat a parlagfűszezon, miközben egyre gyakoribbá válnak a felső légúti vírusfertőzések is.
Szeptemberben sokan érzik úgy, hogy nehezebben kelnek fel, napközben álmosabbak, romlik a koncentrációjuk, estére pedig egyszerűen „elfogy az energiájuk”. Gyakran ezt nevezzük őszi fáradtságnak – pedig sok esetben nem egyetlen ok áll a háttérben.
