Szinte hihetetlen, de az 1920-as évek közepéig szinte csak a kolostorokban volt fellelhető hazánkban e növény, majd az első világháború után Bittera Gyula (kora neves gyógynövényszakértője) létrehozta az első levendulaültetvényt Tihanyban. (Hol máshol…) A Tihanyi-félsziget mediterrán éghajlata, és a vulkáni alapkőzet, ideális otthont nyújtott e virágnak, amely a mai napig kiváló minőségű, s világhírét annak köszönheti, hogy sokkal több illóolajat tartalmaz, mint a franciáknál termett rokonai.
A levendula közkedveltsége talán annak köszönhető, hogy nagyon sokoldalú: az ókorban szépségápolásra használták. Illatosították vele a fürdővizet (az ókori görögök és a rómaiak a fürdőkben előszeretettel használták), szappant készítettek belőle, kenték a testükre is, és a megszárított virágokat a földre szórták „illatosítóként”.
Egyiptomban balzsamozáshoz használták, a 13-14. századból pedig maradtak fenn olyan feljegyzések, melyek szerint a levendula ellenállóbbá tesz a pestissel szemben. Ezért a csuklóra kötözve viselték a levendulát, illetve az ebből készült olajba mártották kesztyűjüket az emberek.
Régen fájdalomcsillapításra, görcsoldásra is használták, s közismert volt nyugtató tulajdonsága, idegrendszert erősítő hatása. A 20. században köhögés, fejfájás ellen és hasmenéskor is elővették ezt a lila szépséget. Sőt, a II. világháborúban sebfertőtlenítéskor is előkerült.
Napjainkban rovarcsípéskor, fogfájáskor, rüh és moly ellen is alkalmazzák.
A cikk teljes hosszában elolvasható az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2018/06/09/ha-nyar-akkor-levendula/
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
