Gyógynövénynek nevezünk minden olyan növényt, melynek egyes részeit –a bennük megtalálható természetes hatóanyagok miatt- az emberek gyógyászati célokra használták vagy használják a mai napig. Szűkebb értelemben csak azon növényeket soroljuk a gyógynövények közé, melyeknek felhasználását valamely hivatalos forrás elismeri és engedélyezi.
Az ókori kultúrák közül ismereteink szerint először a rómaiak termesztettek gyógyászati célra szánt növényeket, ugyanakkor az Egyiptomban keletkezett Ebers-papirusz is több 100 gyógymódot sorakoztat fel. Kínában a források szerint még komoly műtéti beavatkozásokat is végre tudtak hajtani borral kevert gyógynövénykivonatot használva altatóként és izomrelaxánsként.
Hazánkban a Gyógynövénykísérleti Állomás a XX.század első felében kezdte meg működését, a vadontermő fajok termesztését és gyűjtését napjainkban pedig a Gyógynövénykutató Intézet és a Herbária Központ szervezi.
A különféle gyógynövények különböző hatóanyagok révén fejtik ki jótékony hatásukat; vannak, melyek illóolajokat tartalmaznak, mások szénhidrátok (bodza, hársfavirág) vagy vitaminok (csipkebogyó, gabonamagvak) révén hatnak. Egyeseknek a gyökerét vagy levelét, másoknak a virágját vagy termését gyűjtjük és használjuk fel.
Felhasználásuk szerteágazó (élelmiszeripar, kozmetikai ipar, bőripar, stb.), azonban néhány faj hatóanyagát közvetlenül a gyógyszeripar hasznosítja: nyugtató, fájdalomcsillapító, vérzéscsillapító, vérnyomáscsökkentő, görcsoldó, stb. hatással rendelkező gyógyszerek készülnek belőlük.
A nyári napsütés elmaradhatatlan része a strandolásnak és a szabadtéri programoknak. Bőrünk számára viszont egyenlő az UV-sugárzás fokozott kockázatával. A megfelelő fényvédelem és a napozás utáni bőrnyugtatás nemcsak a leégéstől, de a korai bőröregedéstől és komolyabb bőrkárosodástól is megóv.
A nyár egyik legkedveltebb gyümölcse kétségkívül a görögdinnye. Nemcsak édes és frissítő, de számos egészségügyi előnnyel is jár a fogyasztása. De vajon mit tartalmaz pontosan ez a lédús finomság és mire érdemes odafigyelni a fogyasztásakor?
A napfény jótékony hatással van hangulatunkra, D-vitamin szintünkre és általános közérzetünkre – de csak mértékkel. A túlzásba vitt napozás, az elfelejtett naptej vagy a hosszabb vízparti tartózkodás gyakran vezet leégéshez, mely nemcsak kellemetlen, de veszélyes is lehet. A bőr megfelelő utóápolása kulcsfontosságú, ha szeretnénk elkerülni a fájdalmat, a hámlást, sőt, hosszú távon a bőrkárosodást.
