Gyógynövénynek nevezünk minden olyan növényt, melynek egyes részeit –a bennük megtalálható természetes hatóanyagok miatt- az emberek gyógyászati célokra használták vagy használják a mai napig. Szűkebb értelemben csak azon növényeket soroljuk a gyógynövények közé, melyeknek felhasználását valamely hivatalos forrás elismeri és engedélyezi.
Az ókori kultúrák közül ismereteink szerint először a rómaiak termesztettek gyógyászati célra szánt növényeket, ugyanakkor az Egyiptomban keletkezett Ebers-papirusz is több 100 gyógymódot sorakoztat fel. Kínában a források szerint még komoly műtéti beavatkozásokat is végre tudtak hajtani borral kevert gyógynövénykivonatot használva altatóként és izomrelaxánsként.
Hazánkban a Gyógynövénykísérleti Állomás a XX.század első felében kezdte meg működését, a vadontermő fajok termesztését és gyűjtését napjainkban pedig a Gyógynövénykutató Intézet és a Herbária Központ szervezi.
A különféle gyógynövények különböző hatóanyagok révén fejtik ki jótékony hatásukat; vannak, melyek illóolajokat tartalmaznak, mások szénhidrátok (bodza, hársfavirág) vagy vitaminok (csipkebogyó, gabonamagvak) révén hatnak. Egyeseknek a gyökerét vagy levelét, másoknak a virágját vagy termését gyűjtjük és használjuk fel.
Felhasználásuk szerteágazó (élelmiszeripar, kozmetikai ipar, bőripar, stb.), azonban néhány faj hatóanyagát közvetlenül a gyógyszeripar hasznosítja: nyugtató, fájdalomcsillapító, vérzéscsillapító, vérnyomáscsökkentő, görcsoldó, stb. hatással rendelkező gyógyszerek készülnek belőlük.
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
