Gyógynövénynek nevezünk minden olyan növényt, melynek egyes részeit –a bennük megtalálható természetes hatóanyagok miatt- az emberek gyógyászati célokra használták vagy használják a mai napig. Szűkebb értelemben csak azon növényeket soroljuk a gyógynövények közé, melyeknek felhasználását valamely hivatalos forrás elismeri és engedélyezi.
Az ókori kultúrák közül ismereteink szerint először a rómaiak termesztettek gyógyászati célra szánt növényeket, ugyanakkor az Egyiptomban keletkezett Ebers-papirusz is több 100 gyógymódot sorakoztat fel. Kínában a források szerint még komoly műtéti beavatkozásokat is végre tudtak hajtani borral kevert gyógynövénykivonatot használva altatóként és izomrelaxánsként.
Hazánkban a Gyógynövénykísérleti Állomás a XX.század első felében kezdte meg működését, a vadontermő fajok termesztését és gyűjtését napjainkban pedig a Gyógynövénykutató Intézet és a Herbária Központ szervezi.
A különféle gyógynövények különböző hatóanyagok révén fejtik ki jótékony hatásukat; vannak, melyek illóolajokat tartalmaznak, mások szénhidrátok (bodza, hársfavirág) vagy vitaminok (csipkebogyó, gabonamagvak) révén hatnak. Egyeseknek a gyökerét vagy levelét, másoknak a virágját vagy termését gyűjtjük és használjuk fel.
Felhasználásuk szerteágazó (élelmiszeripar, kozmetikai ipar, bőripar, stb.), azonban néhány faj hatóanyagát közvetlenül a gyógyszeripar hasznosítja: nyugtató, fájdalomcsillapító, vérzéscsillapító, vérnyomáscsökkentő, görcsoldó, stb. hatással rendelkező gyógyszerek készülnek belőlük.
Kora ősszel gyakori, hogy reggel még pulóver kell, délután pedig újra nyárias meleg van. A 10–15 °C-os napi hőingadozás nemcsak az öltözködést nehezíti meg: sokan ilyenkor fáradtabbnak, fejfájósabbnak, szédülékenyebbnek érzik magukat, másoknál torokkaparás, orrdugulás vagy rosszabb alvás jelentkezik.
Ősszel könnyű összekeverni a megfázást a szezonális allergiával. Tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, könnyező szem vagy enyhe torokkaparás mindkettőnél előfordulhat – ráadásul szeptemberben még javában tarthat a parlagfűszezon, miközben egyre gyakoribbá válnak a felső légúti vírusfertőzések is.
Szeptemberben sokan érzik úgy, hogy nehezebben kelnek fel, napközben álmosabbak, romlik a koncentrációjuk, estére pedig egyszerűen „elfogy az energiájuk”. Gyakran ezt nevezzük őszi fáradtságnak – pedig sok esetben nem egyetlen ok áll a háttérben.
