A kakukkfű (Thymus vulgaris), a kankalin (Primula vulgaris) és a borostyán (Hedera helix) kivonatait, különféle kanalas készítményeit a megfázásos, köhögős időszakban gyakran alkalmazzák. A köptető tulajdonságú gyógynövények a légutakban lerakódott váladék oldásában, felköhögésében nyújtanak segítséget. Vigyázni kell azonban a gyógyszerek és gyógynövények halmozott alkalmazásával, és két ellenkező hatásmechanizmusú szert nem szabad egyszerre alkalmazni!
A köhögési ingert elnyomó köhögéscsillapítókat (pl. a szintetikus dextrometorfán hatóanyag) és a felköhögést elősegítő készítményeket (pl. a felsorolt gyógynövények) nem szabad együtt szedni. Együttes alkalmazáskor bajt okozhat az, hogy a fellazult, elfolyósodott váladékot nem tudja felköhögni a beteg. Nincs azonban probléma azzal, ha reggel köptetőhöz, este pedig – az elalvást segítendő – köhögéscsillapító szerhez fordul a beteg.
Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
