Eredete:
A vadgesztenye (bokrétafa, lógesztenye, Aesculus hippocastanum) a kétszikűek (Magnoliopsida) közé tartozó szappanfafélék (Sapindaceae) családjának egyik legismertebb nemzetsége. A vadgesztenye Délkelet- Európában honos, Magyarországon díszfaként ültetett, 25m magasra is megnövő fa.
Felhasználása régen:
Európa nyugatibb részébe a törökök hozták be a 16. században, akik a növény magját lovak etetésére és köhögésük csillapítására használták. Megfigyelték, hogy a vadgesztenyével etetett állatok gyorsabban kigyógyulnak a légúti fertőzésekből. Később már tudatosan adták a vadgesztenyét a légúti betegségekben szenvedő lovaknak. Ezért is hívják népi nyelven lógesztenyének.
Ha mi, emberek, készítenénk magunknak a vadgesztenyéből egy teát bronchitis ellen, mérgezést kapnánk, mivel a szaponin tartalma számunkra túl magas. Ennek ellenére régen a vadgesztenye leveleiből készítettek teát a népi gyógyászatban légúti megbetegedésekre. A felhasználásnak ez a módja azonban manapság alig jellemző, és mérgező volta miatt nem is nagyon ajánlott.
A vadgesztenye bekerült az európai népi gyógyászatba, ahol a különböző korképek kezelésére elsősorban a fa kérgét használták. A modern fitoterápia viszont a vadgesztenye magját hasznosítja a krónikus vénás elégtelenség panaszainak enyhítésére. Már a 19. századból származó tudományos leírásokból is tudhatjuk, hogy hatóanyagai szaponin-glikozid szerkezetűek.
Felhasználása ma:
A vadgesztenye magjából vizes-alkoholos kivonás, majd tisztítás során állítják elő a gyógyszerek, gyógytermékek alapjául szolgáló szaponinfrakciót. Oldékonyságuk szerint a szaponinok három különböző, több vegyületet tartalmazó frakcióra választhatóak szét.
Gyógyászati szempontból a béta-eszcint tartalmazó frakció a legjelentősebb. A vadgesztenyemag hatásai ehhez az anyaghoz köthetőek, egyes vizsgálatok szerint a béta- eszcin hatása flavonoidokkal fokozható, melyek szintén megtalálhatóak a növényben. A készítmények a mag vizes-alkoholos, béta-eszcinre standardizált kivonatát tartalmazzák.
A béta-eszcin egyik kedvező hatása a kapillárispermeabilitás csökkentése, mely az ödéma mérséklésével ár. A panaszok csökkenéséhez a vénák tónusának fokozása is hozzájárul. Ezen tulajdonságai miatt kiválóan alkalmazható vénás betegségek enyhítésére. A vadgesztenyemagból belsőleges és lokálisan, külsőleg alkalmazható termékek is készülnek. A krémek, kenőcsök a vénás panaszokon kívül zúzódások gyógyítására is alkalmazhatók, hiszen gyulladáscsökkentő hatása is van.
Ha hasznosnak találta ezt a cikket, kérjük, ossza meg a FB-on, vagy küldje el barátainak a linket, hogy másokhoz is eljussanak az imént olvasott információk! Köszönjük!
A nyári napsütés elmaradhatatlan része a strandolásnak és a szabadtéri programoknak. Bőrünk számára viszont egyenlő az UV-sugárzás fokozott kockázatával. A megfelelő fényvédelem és a napozás utáni bőrnyugtatás nemcsak a leégéstől, de a korai bőröregedéstől és komolyabb bőrkárosodástól is megóv.
A nyár egyik legkedveltebb gyümölcse kétségkívül a görögdinnye. Nemcsak édes és frissítő, de számos egészségügyi előnnyel is jár a fogyasztása. De vajon mit tartalmaz pontosan ez a lédús finomság és mire érdemes odafigyelni a fogyasztásakor?
A napfény jótékony hatással van hangulatunkra, D-vitamin szintünkre és általános közérzetünkre – de csak mértékkel. A túlzásba vitt napozás, az elfelejtett naptej vagy a hosszabb vízparti tartózkodás gyakran vezet leégéshez, mely nemcsak kellemetlen, de veszélyes is lehet. A bőr megfelelő utóápolása kulcsfontosságú, ha szeretnénk elkerülni a fájdalmat, a hámlást, sőt, hosszú távon a bőrkárosodást.
