Ahogy megérkezik a tavasz, egyre több időt töltünk a szabadban. Az első erősebb napsugarak azonban nemcsak a hangulatunkat dobják fel, hanem bizonyos gyógyszerek hatását is „felerősíthetik” a bőrünkön. Sokan nem is gondolnak rá, hogy egy hétköznapi antibiotikum, egy akné elleni kezelés vagy akár egy vízhajtó szedése mellett a napfény komoly bőrreakciókat válthat ki.
Ezt a jelenséget fotoszenzitivitásnak, azaz fényérzékenységnek nevezzük. Ilyenkor a gyógyszer hatóanyaga vagy annak bomlásterméke a bőrben elnyeli az UV-sugarakat és olyan reakciót indít el, ami akár súlyos napégéshez hasonló tüneteket is okozhat.
Fontos különbséget tenni az egyszerű napégés és a gyógyszer okozta fototoxikus reakció között. Utóbbi sokkal gyorsabban jelentkezhet, akár egy rövid napozás után is: az érintett bőrfelület erősen kipirosodhat, fájdalmassá válhat, esetleg hólyagosodhat.
Az egyik legismertebb fényérzékenyítő hatású gyógyszercsoport az antibiotikumok között a tetraciklinek. Különösen a Magyarországon is elérhető doxycyclin esetében ismert ez a mellékhatás. A készítményt gyakran írják fel akné, légúti fertőzések vagy bizonyos bakteriális megbetegedések kezelésére, sokszor tavasszal, amikor a fertőzések száma még magas. Ha a beteg eközben több időt tölt a napon – például kirándul, sportol –, már néhány órás UV-expozíció után is erőteljes bőrreakció alakulhat ki.
A retinoidok szintén kiemelt figyelmet igényelnek. Az akné kezelésében alkalmazott szájon át szedhető izotretinoin, valamint a helyileg alkalmazott retinoidos krémek eleve érzékenyebbé teszik a bőrt. Ezek a készítmények felgyorsítják a hámsejtek megújulását és elvékonyítják a szaruréteget, így a bőr természetes védőrétege csökken. A tavaszi UV-sugárzás ilyenkor könnyen irritációt, pigmentációs zavart vagy gyulladást okozhat. Nem véletlen, hogy retinoidos kezelések mellett a következetes fényvédelem alapkövetelmény különösen fontos a tavaszi hónapokban.
Kevesebben tudják, hogy bizonyos vízhajtók - például a magas vérnyomás kezelésében gyakran alkalmazott hydrochlorothiazid - szintén növelhetik a fényérzékenység kockázatát. Mivel ezeket a készítményeket jellemzően hosszú távon szedik a betegek, a fényérzékenység kockázata tartósan fennáll. Ráadásul az érintettek gyakran az idősebb korosztályba tartoznak, akiknél a bőr eleve sérülékenyebb.
Mit tehetünk a fényérzékenység megelőzéséért? Ha olyan gyógyszert szedünk, ami fokozhatja a bőr érzékenységét a napfényre, érdemes különösen odafigyelni a védelemre. Kerülni kell a közvetlen napozást és a szolárium használatát a kezelés ideje alatt. Ajánlott a magas, legalább SPF 30–50 fényvédő használata, amit rendszeresen kell kenni az egész napot érintő bőrfelületekre. A napellenző, a kalap, a napszemüveg és a megfelelő ruházat szintén segít csökkenteni a napfény káros hatásait, így a bőr biztonságban maradhat. Lényeges, hogy mindenki tudja: ha szokatlanul erős bőrpír, égő érzés vagy hólyagosodás jelentkezik, nem szabad folytatni a kontroll nélkül a napozást és szükség esetén orvoshoz kell fordulni. Bizonyos esetekben a terápia módosítása is indokolt lehet.
A tavaszi időszak tehát nemcsak a megújulás, hanem a tudatos gyógyszerhasználat ideje is. A napsütés önmagában egészséges és fontos a szervezet számára, de bizonyos gyógyszerekkel együtt már fokozott odafigyelést igényel. A gyógyszerészi tanácsadás ebben kulcsszerepet játszik: egy rövid, személyre szabott figyelmeztetés komoly bőrkárosodást előzhet meg, és segít abban, hogy a tavasz valóban a feltöltődésről szóljon.
Keresse bátran a PatikaPlus Gyógyszertárakban dolgozó kollégáinkat, ha bármilyen kérdése van a napallergiával kapcsolatban!
Kora ősszel gyakori, hogy reggel még pulóver kell, délután pedig újra nyárias meleg van. A 10–15 °C-os napi hőingadozás nemcsak az öltözködést nehezíti meg: sokan ilyenkor fáradtabbnak, fejfájósabbnak, szédülékenyebbnek érzik magukat, másoknál torokkaparás, orrdugulás vagy rosszabb alvás jelentkezik.
Ősszel könnyű összekeverni a megfázást a szezonális allergiával. Tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, könnyező szem vagy enyhe torokkaparás mindkettőnél előfordulhat – ráadásul szeptemberben még javában tarthat a parlagfűszezon, miközben egyre gyakoribbá válnak a felső légúti vírusfertőzések is.
Szeptemberben sokan érzik úgy, hogy nehezebben kelnek fel, napközben álmosabbak, romlik a koncentrációjuk, estére pedig egyszerűen „elfogy az energiájuk”. Gyakran ezt nevezzük őszi fáradtságnak – pedig sok esetben nem egyetlen ok áll a háttérben.
