Hazánkban népbetegségnek számít a fejfájás: a lakosság fele érintett valamelyik típusában. A legismertebb a migrén: kb. 1.200.000 honfitársunk szenved tőle. Nekik évente akár 21.000.0000 rohamuk is lehet (összesen). A felmérések szerint a fejfájással küzdők fele fordul csak orvoshoz panaszaival. Nagy részük azért nem kér szakértői segítséget, mert úgy gondolja, hogy felesleges és nincsen rá megoldás.
A fájdalmat a többség vényre vagy vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókkal próbálja meg csökkenteni. Vannak, akik kontrollálatlanul szedik be a gyógyszereket, és folyamatosan szenvednek azok mellékhatásaitól – miközben a panaszok sokszor nem csökkennek.
A fejfájás hátterében ritkán áll súlyos, vagy az életet veszélyeztető betegség. Az elsődleges (primer) fejfájásokhoz tartozik a migrén, a tenziós fejfájás, és több ritka variáns. A másodlagos (szekunder) fejfájások ritkák, és más betegségek kísérő tüneteiként jönnek létre.
A fejfájás kezelhető gyógyszeres, nem gyógyszeres és kombinált módszerrel. A legtöbb fájdalomcsillapító a gyomron keresztül szívódik fel, az emésztőrendszer terhelésével fejti ki hatását. – Ezért hátrányos azok számára, akik gyomorpanaszokkal küzdenek.
A mellékhatások miatt (is) egyre nagyobb igény mutatkozik a természetes hatóanyagok iránt.
Egyre többen figyelnek fel például az erős paprikából kinyert kapszaicinre. A kapszaicin a paprika belső falán lévő ereknél – a mirigyekben – termelődik, és onnan terjed szét a termés többi részébe.
Bizonyára mindenki evett már csípős paprikát – akarva vagy akaratlanul -, s észlelhette, hogy a magok a legcsípősebbek. Igen, mert a magok elraktározzák a csípős molekulákat (bár bennük nem termelődik kapszaicin!). Az, hogy mennyire csípős (erős) a zöldség, függ attól, hogy milyen fajhoz, fajtához tartozik, s hol termesztették. (A melegebb vidékeken magasabb kapszaicin-tartalommal lehet számolni.)
A kapszaicin tartalmú gyógyászati termékek az érző receptorokra hatnak, ingerlik a fájdalom- és hőérzékelésért felelős idegvégződéseket, s így megszüntetik a fájdalmat. Ezt úgy érik el, hogy érzéketlenné teszik az idegvégződéseket. – Ezért tudtak olyan gyógyszereket kikísérletezni, melyek úgy csökkentik a fájdalomérzetet, hogy közben nem zavarják össze a biológiai funkciókat.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2020/05/23/fejfajas-ellen-eros-paprikaval/
Kora ősszel gyakori, hogy reggel még pulóver kell, délután pedig újra nyárias meleg van. A 10–15 °C-os napi hőingadozás nemcsak az öltözködést nehezíti meg: sokan ilyenkor fáradtabbnak, fejfájósabbnak, szédülékenyebbnek érzik magukat, másoknál torokkaparás, orrdugulás vagy rosszabb alvás jelentkezik.
Ősszel könnyű összekeverni a megfázást a szezonális allergiával. Tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, könnyező szem vagy enyhe torokkaparás mindkettőnél előfordulhat – ráadásul szeptemberben még javában tarthat a parlagfűszezon, miközben egyre gyakoribbá válnak a felső légúti vírusfertőzések is.
Szeptemberben sokan érzik úgy, hogy nehezebben kelnek fel, napközben álmosabbak, romlik a koncentrációjuk, estére pedig egyszerűen „elfogy az energiájuk”. Gyakran ezt nevezzük őszi fáradtságnak – pedig sok esetben nem egyetlen ok áll a háttérben.
