Valóban a reumás megbetegedések egyike. Nem gyulladásos ízületi elváltozás, hanem a porckopás felgyorsulásával függ össze, ami a porcsejtek megújulási képességének csökkenésével jár. Az artrózisban szenvedő betegeknél az ízületek fedő porc fokozatosan elvékonyodik, töredezetté válik, majd lassú folyamat során felszívódik.
Az igaz, hogy az artrózis gyakrabban fordul elő, ahogy öregszünk, de nem minden idős embernél jelentkezik. Egyes felmérések szerint egyébként az artrózisok mintegy 35%-a 40 éves kor előtt kezdődik.
Az artrózis valódi oka nem ismeretes, valószínűleg több tényező együttes hatására alakul ki, de az öröklődés szerepet játszhat benne. A manifesztálódás okai közé tartozhat többek közt a túlsúlyosság, sérülések (pld. többszörösen rosszul gyógyuló rándulások), mértéktelen erőkifejtés, túlzott megterhelés (nehéz munka, versenyszerű sportolás stb.).
A gerinc ízületi degenerációja – mely hátfájás formájában jelentkezik – a betegség leggyakrabban előforduló fajtája. Ezután következik a térd-, kéz-, váll-, csípő-ízületek artrózisa.
Minél több jele van a röntgenfelvételen, annál jobban fáj
A fájdalom nem mindig áll arányban a röntgenképen kimutatott eltérésekkel – különösen nem a csípő esetében. Az artrózis pld. nagymértékben zavarhatja a járást, miközben az elváltozás a röntgenképen kevéssé jelentősnek látszik. De ennek a fordítottja is igaz lehet: az ízületi bántalmat jelzi a röntgenkép, míg a beteg nem érez fájdalmat.
Ellenkezőleg: nem szabad „takarékoskodni” a mozgással, folytatni kell az addigi fizikai aktivitást, az izomtónus megőrzése érdekében. A rendszeres testmozgás egyúttal a betegség megelőzésének is egyik eszköze. Ideális mozgásformák: vízi torna, evezés, kerékpározás – azzal a feltétellel, hogy abbahagyjuk, amint a fájdalom jelentkezik.
A súlyvesztés enyhítheti a fájdalmat
És nem csak a túlsúlyosság által leginkább érintett térdízületi porc kopása esetében. Tanulmányok kimutatták, hogy fennáll a kapcsolat az obezitás és pld. az ujjak artrózisa, fájdalomérzete között is. Általánosságban az orvosok úgy értékelik, hogy egy 10%-os súlyvesztés mintegy 24%-al javítja az artrózisos beteg életminőségét.
Noha oki terápia még nem felfedezett, a tüneti kezelés során alkalmazott gyógyszerekkel (paracetamol, nem-szteroid gyulladásgátlók) eredményesen enyhíthető a fájdalom, és a betegség progressziója is lassítható. Erősen megoszlik a reumatológusok véleménye azonban a tekintetben, hogy az ízületi porc két alkotóelemét, a kondroitint és a glükózamint tartalmazó gyógyszerek mennyire hatásosak. Egyes tanulmányok szerint van, amikor csak placebohatást váltanak ki, mások pedig érzékelhető jótékony hatásukat emelik ki. Az viszont elismert tény, hogy többféle kezelés együttesen hozhatja a legjobb eredményt: a fellángoláskor a gyógyszeres kezelés mellett a mozgásterápia, gyógytorna, akupunktúra, gyógyfürdő mindenképp javít a betegek állapotán.
(Forrás: Galenus)
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
