Mielőtt azonban rátérnénk sokoldalúságának ismertetésére, menjünk vissza néhány évszázadot az időben! Az időpontot tegyük az 1600-as évekre, a helyszín pedig legyen Anglia. Az ipari forradalom alatt, amikor a nagyvárosok kialakultak, az embereket kevés nap érte. Ekkor figyelték meg a gyermekeken a csontlágyulásnak nevezett jelenséget. Ennek oka a csontok alacsony ásványianyag-tartalma, ami a csontok deformitásával jár. A csontlágyulásos betegnél elsősorban a végtagoknál, de a test más részein is megfigyelhetők torzulások.
„Az orvosi szakirodalom gyermekek esetében rachitis diagnózissal tartja nyilván a betegséget, de felnőtt korban is kialakulhat csontképzési zavar, csontlágyulás. Ilyenkor a diagnózis osteomalacia.” – tudtam meg Dr. Kovács Lászlótól, aki kifejtette, hogy annak idején az angliai nagy esetszám miatt angolkórnak neveztek el ezt a jelenséget.
Bizonyítékok vannak viszont arra is, hogy már ötvenezer évvel ezelőtt, a neandervölgyi emberek esetében is előfordultak hasonló csontelváltozások. Az angolkór valódi okának megfejtése és a D vitamin hiányával való összekapcsolása - valamint annak felismerése, hogy a bőrben napfény hatására keletkezik - viszont már a legújabb kor, a XX. század felfedezése volt.
„Ma az általános vélemény az, hogy nyáron napi maximum 30 perc napozás fürdőruhában - kényesebb bőrűeknek csak 10-15 perc, és lehetőleg az se a déli órákban történjen - akár 15-20 ezer NE D vitamin termelését eredményezheti a bőrben az UV sugárzás hatására.” – mondta az orvos – „Ennyi idő alatt még nem égünk le és nem kapunk bőrrákot. Éppen ezért ne használjunk napvédő faktort, mert az lehetetlenné tesz a D vitamin termelődését! Ha valaki rendszeresen napozik a nyári hónapokban, akkor a többlet elraktározódik, és az illető télen is "megél belőle" egy ideig. Azonban a raktárak egy idő után kimerülnek és az alacsonyan beeső és amúgy is kevés téli napfény hatása a D vitamin termelés szempontjából elenyésző. Ugyanígy minimális az a mennyiség, amit a táplálékkal be tudunk vinni. Ezért kell táplálékkiegészítők formájában - zsírban oldódó vitaminról lévén szó, olajjal-zsírral – bevenni a szükséges D vitamint.”
Felnőttek részére általában napi 2000 NE D3 vitamin szedését javasolják a doktorok, maximális dózisként pedig a 4000 NE-et jelölik meg. Figyelembe véve, hogy az életkorral csökken a képzése, a közép- és idősebb korosztály nyugodtan szedheti a maximális adagot. Dr. Kovács László hozzátette, hogy
a valódi, tüneteket is okozó túladagolást csak a fenti dózis többszörösének hosszú hónapokon át történő szedésével idézhetünk elő.
Túlkínálat esetén ugyanis a D3 vitaminból aktív hormont előállító enzimet egy másik hormon gátolja, illetve átalakítja a már aktív hormont egy vízoldékony produktummá, amely a vesén keresztül kiválasztódik. Ezért mondhatjuk, hogy - szemben más zsírban oldódó vitaminokkal - a D vitamint nehéz túladagolni.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2020/11/28/ezert-letfontossagu-a-d-vitamin/
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
