Az orr-garat gyulladás a közönséges nátha különféle vírus okozta fertőzés eredménye, mely többnyire láztalanul zajló, néhány napos betegség. Tünetileg a hátsó garatfal légzésre, orrfújásra és nyelésre erős fájdalmat jelez. Sajnos gyakran felülfertőződik, láz és gennyes orrváladék jelenik meg, ami az orrmandulák és az arcüreg érintettségét jelzi.
| Egyszerű megfázásnak tűnő torokfájással kezdődik sok vírus okozta fertőző betegség (kanyaró, rózsahimlő, bárányhimlő, mumpsz). |
Leggyakrabban a streptococcus (15-30%) okozta mandulagyulladással találkozunk, mely torok- és fejfájással, lázzal, nyelési nehézséggel, megnagyobbodott nyaki nyirokcsomókkal, gennyes pöttyökkel (tüszőkkel) tűzdelt, duzzadt mandulákkal (esetleg kiütéssel – ez a skarlát) és általános rossz közérzettel jár.
A mandulák a légzőrendszerbe bejutott idegen anyagokat, vírusokat, baktériumokat blokkolják, a szervezet védekezősejtjeit mozgósítják. Ha a gyulladás gyakran ismétlődik, a mandulák tartósan megduzzadnak, szivacsos állományuk gennygóccá válik, a garat beszűkül, a beteg nehezen nyel, hangosan lélegzik, horkolva alszik.
| A torokfájás jellegéből és annak kísérő tüneteiből következtetni lehet a kellemetlenséget (betegséget) kiváltó okokra. Ha a torokfájás 2-3 napnál tovább tart, rossz közérzet és magas láz is kíséri, vagy gyakran ismétlődik, tanácsos felkeresni a háziorvost vagy a gégészeti szakrendelést. Mert szükség lehet a helyes kórismét biztosító kiegészítő vizsgálatokra, a leghatásosabb kezelés megválasztására. |
(Forrás: Dr. Kerekes Judit gyermekgyógyász / PatikaMagazin)
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
