Sokan sokféleképpen szocializálódunk a családunkban. Van, akit babusgatnak, puszilgatnak, ölelgetnek a szülei / nagyszülei, s akad olyan család is, ahol ezeket a gesztusokat nélkülözniük kell a gyerekeknek / unokáknak. A különbség kereshető a generációkon átívelő mintában, vagy kialakulhat az életkörülmények miatt is. Például, ha feszült, terhelt helyzetben vagyunk, akkor előfordulhat, hogy nem marad rá energiánk. (Holott pont ilyenkor lenne nagy szükség a szoros testi közelségre…)
„Az, hogy milyen a viszonyunk a testi kontaktusokhoz, nagyban függ attól, hogy milyen környezetben nőttünk fel.” – tudtam meg Háry Ildikótól – „Az erre irányuló kutatások bebizonyították, hogy ha bizalmas, jó kapcsolatunk volt édesanyánkkal, aki viszonylag sokáig szoptatott minket, akkor szívesebben tárulkozunk ki, könnyebben kimutatjuk az érzelmeinket, és ebbe a területbe beletartozik a testi érintkezés, ölelés is. Ha ezek az alapok nincsenek meg, akkor a felnőtté válás során kell megtanulnunk ezek fontosságát, előnyeit. A kisbaba és az anya jó kapcsolata azért is fontos, mert ekkor alakul ki az úgynevezett ősbizalom. ”
A párkapcsolati tanácsadó elmondta, hogy csak az a felnőtt ember tudja kimutatni az érzéseit, aki a helyén kezeli önmagát. Az, aki tisztában van az értékeivel s magabiztos. Aki az önbecsülés hiányával küzd, az nem tud kitárulkozni, bizalmatlanul néz másokra. Fél, hogy sebezhetővé válik, s nem enged közel magához másokat. Nem meri kimutatni az érzéseit.
Aki nincs jóban saját magával, aki nem szereti és nem fogadja el magát, az másoktól sem képes elfogadni a szeretet és az ölelést.
Az ilyen emberben felmerül a kérdés, hogy vajon mit akarhat tőle a másik ember? Miért öleli meg, hiszen nem méltó rá, nem szerethető. Miért cselekszik mégis így?
„Természetesen, mint mindent, úgy ezt is meg lehet tanulni. Türelemmel és kitartással rá tudjuk vezetni a párunkat a testi kontaktus fontosságára - megértve az ő korlátait, hiányosságait.” – árulta el a mediátor – „Az önismeret, a bizalmi légkör, a sok dicséret és kedves szó sokban segít magunk elfogadásában és abban, hogy nyitottabbá váljunk, és azzá tudjuk tenni a párunkat is.”
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2020/07/08/ezert-egeszseges-az-oleles/
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
