Az éjszaka folyamán jelentkező köhögés kiváltó okairól és kezeléséről dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász nyilatkozott.
Bizonyos esetekben súlyosabb betegségek – bronchitis, tüdőgyulladás, COPD, tüdőrák, vagy asztma – kezdeti tünete is lehet, így jelentőségét semmiképp sem szabad lebecsülni. Elhúzódó köhögéses panaszokkal – vagy ha egyéb tünet, például magas láz is társul mellé – mindenképp forduljunk orvoshoz, a kezelés ezután a diagnózis függvényében folytatódhat. Az éjszaka jelentkező köhögés hátterében, kiváltó tényezőként az alábbi panaszok is felmerülhetnek: hátsó garatfali csorgás, reflux, allergia, asztma, vérnyomás csökkentő készítmények szedése, dohányzás.
Reflux esetén, fekvő helyzetben a gyomorsav könnyen visszajut a nyelőcsőbe, vagy egészen a garatig, ahol így köhögést idézhet elő.
Légúti fertőzés, krónikus orrmelléküreg-gyulladás következtében jelentkezhet hátsó garatfali csorgás: az orrváladék a garat felé távozik, ezáltal köhögésre ingerli a beteget. Az éjszaka folyamán jelentkező köhögésnél mérlegelni kell az allergia lehetőségét is, ilyen esetben leggyakrabban háziporatka, vagy a lakásban tartott háziállat által okozott tünetekre gondolunk – mondja dr. Hidvégi Edit.
Az elhúzódó köhögés az asztma első tünete is lehet, ezért vizsgálatokkal ezt is érdemes kizárni. ACE-gátlók – a vérnyomáscsökkentők egy csoportja – szedése is okozhatja a panaszokat, ilyen esetben érdemes a kezelőorvossal konzultálni a gyógyszer cseréjéről. A fentieken kívül a dohányzás – akár passzív formában is – hozzájárulhat a tünetek megjelenéséhez.
Az éjszaka jelentkező köhögést megszűnését – a szakorvos által javasolt gyógykezelés mellett – segíthetjük még az ágy fejrészének megemelésével is. A köhögés gyakori kiváltó oka a fűtési szezonban jellemző száraz szobalevegő, melynek ellensúlyozására fontos, hogy elegendő folyadékot fogyasszunk.
Ha a köhögést valóban a száraz levegő okozza, érdemes párásító készüléket beszerezni. A lakás levegőjének ideális páratartalma 40-60 százalék között mozog. Ennél magasabb páratartalom sem egészséges, a penészgomba és a háziporatka elszaporodásához is kedvező életfeltételeket teremt.
Alváshoz ideális, ha a szoba hőmérséklete nem magasabb, mint 20oC.Hátsó garatfali csorgás esetén hasznos lehet sós vizes orrmosó használata, az e célra kifejlesztett termékkel, melynek segítségével az orrüregek átmoshatók, a gyógyulás folyamata felgyorsítható. A rég bevált praktikákról se feledkezzünk el, a mézes gyömbér, kakukkfű, hársfa tea, vagy köhögés elleni cukor is hatékony segítség lehet.
A sós vízzel történő gargalizálás úgyszintén, mely a betegek többségénél nagyszerűen beválik a tünetek csillapítására.
(Forrás: PatikaMagazin)
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
