Markánsan lehűlt a levegő. Az előző naphoz képest az ország nagy részén jelentősen, az ország déli felében 10 fokkal, a déli határvidéken pedig 15 fokkal esett vissza a hőmérséklet.
A hideg idő előidézhet fokozott könnyezést, orrfolyást, nehézlégzést, izomgyengeséget, korlátozott mozgást, okozhatja az ízületek duzzadását és megmerevedését is. A hideg kiszárítja a bőrt, amely viszkethet, begyulladhat, hámlani kezdhet, a végtagokon elfehéredhet, zsibbadás és fájdalom is jelentkezhet. Súlyosabb esetben pedig akár szívtáji fájdalom, ritmuszavar is előfordulhat.
A réteges öltözködést, a sapka, a sál, a kesztyű viselését. A nedves ruhát, lábbelit pedig mielőbb szárazra kell cserélni. A hidegben ajánlott mozogni, az ugyanis javítja a keringést. Mivel mínusz 10 Celsius-fok alatt fennáll a fagyás veszélye, fémtárgyat nem ajánlott kesztyű nélkül megfogni.
A kihűlt testrészeket nem szabad dörzsölni, hanem langyos vízzel kell felmelegíteni – emelték ki. Javasolt a sok folyadék fogyasztása. Az alkohol viszont kerülendő, mert az fokozza a hőleadást, kitágítja az ereket. Fontos továbbá a magas C vitamin-tartalmú gyümölcsök, zöldségek fogyasztása. Ajánlott az E vitaminban és olajokban gazdag krémek használata az arcon és a kezeken.
Az elmúlt időben jellemzően mínusz 14 és mínusz 8 fok között alakulnak a minimumok, de egyes helyeken mínusz 15-20 foknál is hidegebb lehet. A csúcsértékek országszerte mínusz 8 és mínusz 1 fok között várhatók. Az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzése szerint a hétvégén még napközben is fagypont alatti hidegre kell készülni, néhol a hajnali órákban mínusz 20 fokot is mérhetnek.
(Forrás: PatikaMagazin)
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
