Míg kihasználjuk a vakációt a pihenésre, napozásra, az utóbbi sajnos a bőrünknek nem biztos, hogy javára válik. A nap UVA és UVB sugarai megváltoztatják a bőr hámrétegét, és károsítják a bőrsejteket. Tudnunk hogy még fényvédő krém használata mellett sem védett a bőrünk 100%-ig. Ezért ajánlott minden napozás után speciális bőrápolót használni bőrtáplálás és rehidratálás céljából.
A napozás utáni termékek a leggyakrabban kevesebb összetevőt tartalmaznak, mint a hagyományos testtejek. Ezek azonban célzottan kiválogatott hatóanyagok keverékéből állnak, melyek a napsütésre többé-kevésbé érzékeny bőrterületek esetleges károsodásának helyreállítására alkalmasak.
Ami a használatukat illeti, ügyeljünk arra, hogy csak a bőrre tapadt sótól, klórtól vagy a napvédő krémek vegyi anyagaitól megtisztított bőrön alkalmazzuk a napozás utáni szereket. Két lehetőség kínálkozik a bőrtisztításra: egyszerű öblítés tiszta vízzel, vagy egy megfelelő, a bőrt kímélő készítmény alkalmazása. Ilyen lehet a micellás víz vagy az olajos sminklemosó az arcra, illetve szappanmentes gél a testre. Szükségtelen a napozás utáni készítményt vastagabb rétegben felvinni a bőrre. Elegendő, ha veszünk egy jó diónyit belőle, majd egyenletesen bemasszírozzuk a bőrbe, lehetőleg reggel és este is,
8 ok, amiért érdemes napozás utáni készítményeket használni:
A napfény által kiváltott bőröregedési folyamat ellen a napozás utáni szerek antioxidánsokat (főleg E-vitamint) tartalmaznak, melyek nagyon hatékonyak az UV sugárzás káros hatásainak megelőzése szempontjából. Bővelkednek még bőrregeneráló hatóanyagokban (fragmentált hialuronsavban, peptidekben). Ezek stimulálják a fibroblasztokat, így a kollagén és elasztin kötőszöveti rostok termelődését (amelyek károsodnak az oxidatív stressz, különösen a napfénynek való kitettség hatására).
A bőrnyugtató hatás jelenti a fő előnyt a hagyományos testtejekhez képest. A napozás utáni készítmények nyugtató jellegű hatóanyagokat (pl. allantoint, panthenolt) tartalmaznak a napsütés okozta kellemetlen érzés és húzódás megszüntetésére a bőrön. Amellett a szabad gyökök által kiváltott, gyulladásos folyamatokat is korlátozzák egyes aktív összetevők bennük (pl. fenyőkéreg- vagy édesgyökér-kivonat).
A napozás utáni készítmények rendszeres használata hozzájárul a tartós barnuláshoz is, biztosítva a melanin (a bõr színét adó anyag, a pigment) egyenletes eloszlását a bőr felületén. A bőrtápláló szerekkel ápolt bőr kevésbé hámlik, így tovább tart a szép bronzszín. Amellett egyes napozás utáni krémek még melanin prekurzorokat (előanyagokat) is tartalmaznak a barnulás „siettetésére”, az első napozások során. Visszatérve a nyaralásból viszont folytassuk a napozás utáni szer használatát, amíg tart a flakon, hogy hosszabb ideig megőrizzük bőrünk szép, karamell színét.
Még ha az érzékeny, fehér bőrt is a leginkább érintett, minden bőrtípus veszélyeztetett lehet, ha nem tápláljuk napozás után. Az epidermisz (felhám) valamilyen fokig szinte mindig érzékeny a nap végén. A napozás utáni bőrápolás ezért nincs „fenntartva” csak a napégéstől szenvedőknek. Egyébként valódi napégés esetén (erős bőrpír, forró bőr stb.) jobban tesszük, ha gyógyszertárakban kapható, hegesedést elősegítő krémeket vagy bőrnyugtató esszenciális olajokat (kamilla, csipkebogyó stb.) alkalmazunk.
Egyes napozás utáni gélekben és tejekben az alkohol-tartalom frissíti, nyugtatja a bőrt, azonnali hűsítő hatást kölcsönöz. De arra ügyeljünk, hogy a készítményben ne legyen belőle több, mint 5%, mert akkor szárítja a bőrt. A frissítő mentolt is rosszul tolerálhatja az irritált, kipirosodott bőr – ezért próbát kell tenni a bőrünkön egy mentol tartalmú szer első használata előtt.
A nap, valamint a klór, a tengeri só vagy a szél megváltoztatja a bőr barrier (védő) rétegét. Az olyan hidratáló hatóanyagok, mint pl. a glicerin, de mindenekelőtt a növényi olajok (pl. shea, argan, jojoba) esszenciális zsírsavai lehetővé teszik az észrevétlen vízveszteségek csökkentését. Így elkerülhető, hogy néhány nap után megjelenjen az ún. “krokodilbőr”. Gondoljunk az elegendő vízivásra is, mert a szervezet hidratálása minden esetben elengedhetetlenül fontos.
A megfelelő textúra kiválasztása a napozás utáni készítmények esetében is fontos. Az olajok és a balzsamok táplálják leginkább a bőrt, míg a tejek és a gélek a frissítenek a legjobban, és a gyorsan felszívódnak az epidermiszben. Az előbbiek ezért ideálisak a nagyon érzékeny és száraz bőrre. De megtehetjük, hogy a napozás utáni tejeket vagy géleket felváltva alkalmazzuk egy több célra (hajra, testre, arcra) használható bőrszépítő olajjal vagy tej+olaj keverékével (ha még nagyobb hatékonyságot szeretnénk elérni).
Amikor csak lehetséges, hasznos más készítményt alkalmazni az arcra, mint a testre, mivel az arcbőrnek sokkal több hidratálásra és lipidekre van szüksége a regenerációhoz. Ez annál is inkább igaz, ha a bőr száraz jellegű vagy nagyon érzékeny. Alkalmazzunk inkább egy krémes formulát, pl. balzsamot, ha az epidermisz nagyon száraz, az arcra és a nyakra, és gél vagy olaj textúrát a test többi részére. Gondosan távolítsuk el a fényvédő krémek maradványait a bőrünkről, mielőtt a napozás utáni készítményt alkalmazzuk. Este, lefekvés előtt továbbra is használhatjuk jól bevált éjszakai arckrémünket. Kivéve, ha ez a bőrápoló krém olyan hatóanyagokat tartalmaz, amelyek potenciálisan irritálják a napozás utáni állapotban lévő bőrt (pl. retinol).
A napnak fokozottan kitett, olyan érzékeny zónákat, mint az arc, a nyak, a váll és a dekoltázs bőrét tehát még inkább kímélni, ápolni kell, különös figyelmet fordítva rájuk. Tanácsos ezekre a helyekre bőven felvinni a napozás utáni készítményt, mely egyébként az arc esetében tökéletesen alkalmas smink-alapként is.
(Forrás: PatikaMagazin)
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
