A bodza nemcsak finom, hanem az egyik legsokoldalúbban felhasználható gyógynövényünk is.
Világszerte használják például az influenza tüneteinek az enyhítésére. Európa egyik fő nemesbodza-ellátója Magyarország, így különösképp érdemes megismerkednünk vele.
A fekete bodza hazánkban őshonos, Közép-Európában szinte mindenhol megtalálható. Ott terpeszkedik az utak mentén, az erdők szélén, a réteken, a bozótosoknál. Évelő, általában két méter magasra nő meg, de nem ritka a hat méteres példány sem. Az ágak eleinte zöld színűek, majd átváltanak szürkébe, szürkésbarnába.
Virágzata sárgásfehér, s egy szétnyílt tenyérre emlékeztet. Az aprócska virágok 10-20 cm átmérőjű bogernyőbe rendeződnek, és csodás illatot árasztanak: édes, citrusos nedű képében tetszelegnek.
E növény könnyen összetéveszthető a földibodzával és a fürtös bodzával. Előbbi alacsonyra nő, nem évelő, illata kellemetlen. Utóbbinak vörös a bogyótermése – míg a fekete bodzának (ahogy neve is jelzi): fekete (vagyis inkább feketével kevert sötétlilának mondanám).
A fekete bodza virágát, levelét és termését is felhasználja a gyógyszeripar.
A virág flavonoidokat tartalmaz (samucint, rutint, kvercetint), valamint szaponinokat, klorogénsavat, ciánglikozidokat, nyálkát és illóolajokat. A levélben glikozidokat és cseranyagokat találhatunk, a termésben pedig szerves savak (ecetsav, citromsav, almasav) gyűlnek össze, s rengeteg vitamin.
A bodzát jótékony hatása miatt már a népi gyógyászatban is használták nagyanyáink, s az ősi megfigyeléseket mára már számost tudományos vizsgálat is alátámasztotta. A Freiburg-i, a Missour-i és az Aarhus-i egyetemek kutatásai is kimutatták, hogy a bodza – többek között - immunerősítő, gyulladáscsökkentő, antibakteriális, vírusellenes és fájdalomcsillapító hatású. Mindeközben védi a májat, a hasnyálmirigyet és a gyomor nyálkahártyáját is.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2020/02/15/influenza-a-bodza-segithet-a-megelozesben-es-a-gyogyulasban
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
