A hidegben vacogva kimondottan ajánlott a birsalma fogyasztása, mert erősíti az immunrendszert és a vérszegénységre is jótékony hatással van. A-, B1-, B2-, B6- C-, E- és P-vitaminban gazdag: P-vitamin tartalma egyedülálló – így segít a skorbut, a vérzékenység gyógyításában, a benne lévő C-vitamin több, mint 10 mg száz grammonként!
Ásványi anyagokban (vas, kalcium, kálium, foszfor, magnézium) is bővelkedik. Pektint, tanint, almasavat, csersavat is tartalmaz. A birsnek a legmagasabb a pektin tartalma a gyümölcsök közül – ezért fontos alapanyaga a konzerviparnak. Köptető hatású, a bronchitist is kezelhetjük vele, illetve a kezdeti fázisban lévő tuberkulózis tüneteit. Hólyaghurut esetén igyunk meg naponta 50-100 milliliter birslevet, amely fertőtlenítő és vízhajtó hatású.
A vastagbélgyulladás tüneteit is csillapítja: ilyenkor 20 gramm magot meg kell főznünk 2 dl vízben, pótolnunk az elpárolgott folyadékot, majd leszűrés után kortyolgathatjuk is. Igen, a magot használjuk fel!
A „Gyógynövények gyógyhatásai” című könyvében Varró Aladár Béla tökéletesen összefoglalja a népi gyógyászattal kapcsolatos ismereteket, melyben hosszasan szól arról, hogy a birs magjából készült kivonatnak (amely készülhet áztatás vagy főzés során) hűsítő, lágyító, nyugtató, izgalmat szüntető hatása van. Így a gyomor és a toroknyálkahártyák gyulladását, a köhögést is kezelhetjük vele.
A népi gyógyászat szemgyulladás, repedezett bőr, mellbimbógyulladás, égési seb, fagyás, aranyeres csomó esetén is alkalmazza.
Ha hepatobiliáris betegség (pl: akut hepatitisz, krónikus. (ALP) hepatitisz, biliáris cirózis stb) gyötör minket, akkor 2-3 birset vágjunk össze, és napi három alkalommal együnk belőle. Ha hányás is kínoz, akkor pürével próbálkozzunk.
(A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva: https://fmc.hu/2018/12/01/birsalma-a-teli-egeszsegbomba )
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
