Van egy orvosi szakág, és ennek a specialitásnak a művelői – a proktológiáról és a proktológusokról van szó –, aminek és akiknek egy átlagos ember a nevét sem érti, nem ismeri, holott majd mindenkinek szükséges – vagy legalábbis kellene találkoznia velük.
E tudományág a proktológia, művelői pedig a proktológusok. A proktosz ógörögül végbelet jelent, a proktológus meg a végbél bőr-, daganatos, fertőző stb. betegségeinek – legyakrabban mégiscsak az aranyér nevű igen kellemetlen kór szakértője.
Röviden visszatértve az etimológiára: hiába magyar szó az aranyér, még mindig nem tudjuk pontosan honnan származik. Az egyik magyarázat a középkorba nyúlik vissza vannak. Eszerint az aranyér spontán megrepedésével a fájdalom megszűnik – így ez a vérzés a betegnek valóban “aranyat ér”. Mások szerint az elnevezés abból származtatható, hogy mikor a páciensnek magától megrepedt az aranyere és vérezni kezdett, a betegnek az akkoriban divatos érvágásért már nem kellett aranyban fizetnie a felcsernek…
“Szobatisztaságunk”, akaratlagos székelésünk, vagy éppen székletvisszatartásunk elengedhetetlen kelléke egy a végbelet belülről hermetikusan záró “tömítőgyűrű”, a tulajdonképpeni aranyerek rendszere. Ez három rugalmas kis párnácskából, vérrel telt szivacskából áll. Kóros körülmények között ezek a párnácskák megnagyobbodnak, megnyúlnak, sőt, el is “vándorolhatnak”. Ilyenkor székelés után megjelennek a végbélnyílásban. Azaz az aranyérből – aranyérbetegség lesz.
E kóros elfajulásnak rengeteg oka lehet: megerőltető fizikai munka, cipelés, bizonyos sportok (pl. nehéz atlétika), de szerepet játszhat bennük terhesség és idült székrekedés. Bizonyos kismedencei daganatok, de még a hosszas vécén ücsörgés is visszér-pangást, így következményes aranyérbetegséget okozhat.
A vastagbél mozgásának fokozásához elengedhetetlenek a rostdús ételek fogyasztása. Hiányukban lelassul a széklet előrehaladása, több víz szívódik fel belőle, és a salaknayag keményebb lesz. Mindennek következtében kialakulhat az aranyér.
Aranyérben a legfőbb tünet és panasz a különböző mértékű vérzés, valamint a fájdalom. Viszketés, nedvedzés, váladékozás is felléphet. Teltségérzést okozhat – mintha sohasem sikerülne teljesen kiüríteni a székletet. És persze gyakran észlelhetőek a végbélnyílásban megjelenő kis dudorok, értágulatok is.
Gyógyításában a klasszikus műtéteket (szerencsére) kiszorítják az ambuláns eljárások. A kisebb csomókba gyulladást előidéző anyagokat fecskendeznek, vagy infravörös sugarakkal kezelik, melyek hatására azok összeesnek, elsimulnak. A nagyobbak tövükre speciális eszközzel egy leszorító gumigyűrűt visznek fel, “meggyűrűzik”, máskor egyszerűen kivágják. A meggyűrűzött és így elhalt aranyér kb. egy hét alatt leesik ,és a széklettel együtt észrevétlenül kisodródik. Az eljárás gyakorlatilag fájdalmatlan.
| Azt is fontos tudni, hogy a végbélrák tünetei igen hasonlítanak az aranyeres panaszokhoz. Ezért minden végbél betegségnél minél előbb szakemberhez kell fordulni. |
(Írta: Dr. Nemes János - Patika Magazin)
Kora ősszel gyakori, hogy reggel még pulóver kell, délután pedig újra nyárias meleg van. A 10–15 °C-os napi hőingadozás nemcsak az öltözködést nehezíti meg: sokan ilyenkor fáradtabbnak, fejfájósabbnak, szédülékenyebbnek érzik magukat, másoknál torokkaparás, orrdugulás vagy rosszabb alvás jelentkezik.
Ősszel könnyű összekeverni a megfázást a szezonális allergiával. Tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, könnyező szem vagy enyhe torokkaparás mindkettőnél előfordulhat – ráadásul szeptemberben még javában tarthat a parlagfűszezon, miközben egyre gyakoribbá válnak a felső légúti vírusfertőzések is.
Szeptemberben sokan érzik úgy, hogy nehezebben kelnek fel, napközben álmosabbak, romlik a koncentrációjuk, estére pedig egyszerűen „elfogy az energiájuk”. Gyakran ezt nevezzük őszi fáradtságnak – pedig sok esetben nem egyetlen ok áll a háttérben.
