Tünetek csak az allergénnel való ismételt találkozás alkalmával alakulnak ki, mivel az immunrendszernek előbb érzékenyednie kell az allergén iránt. Ebből az is következik, hogy allergiás reakciót válthatnak ki olyan anyagok is, amelyekkel az ember már néhány alkalommal találkozott, és akkor semmi problémát nem okoztak.
Az utóbbi évtizedekben jelentősen megemelkedett az allergiás megbetegedések száma, amit leginkább a javuló higiéniával tudunk magyarázni. Az immunrendszer érése az első életévben zajlik. A gyerekbetegségek csökkenése miatt a fertőzések elleni immunválasz nem erősödik meg olyan mértékben, így az allergiás típusú immunválasz kerülhet túlsúlyba.
Az allergia kezelésére számos gyógyszerünk van. A szénanátha és szemtüneteinek kezelésére használt, vény nélkül is elérhető antihisztaminok hatékonyan csökkentik az enyhe-középsúlyos tüneteket. A ma használt, úgynevezett második generációs szerek nagyon biztonságosak, mellékhatást alig okoznak. Legfeljebb enyhe álmosító hatással kell egyes szerek esetében számolni. Ilyenkor célszerű másik antihisztamint kipróbálni, mert az álmosító hatás tekintetében az egyes szerek különböznek.
Súlyosabb tünetek esetén, különösen ha az orrdugulás is jelentős, vagy asztmatikus rohamok is kialakulnak, kortikoszteroid orrspray-k vagy inhalátorok használhatók. Megfelelő alkalmazás mellett ezek a helyi készítmények szintén biztonságosak, használatuktól nem kell félni.
Súlyos akut allergiás reakció kezelésére az adrenalininjekció használatos, mely mind a keringést, mind a légzést támogatja az orvosi segítség érkezéséig. Ilyen súlyos allergiában szenvedő betegek esetén öninjekciózó készletet rendelhet a kezelőorvos.
A közhiedelemmel ellentétben a kalcium nem rendelkezik allergia elleni hatással. Aki allergiára gyanakszik, forduljon segítségért gyógyszerészéhez vagy súlyosabb esetben kezelőorvosához, akik a hatékony és biztonságos gyógyszert ki tudják választani.
Forrás: Tábi Tamás PhD / egyetemi adjunktus, Patika Magazin
Kora ősszel gyakori, hogy reggel még pulóver kell, délután pedig újra nyárias meleg van. A 10–15 °C-os napi hőingadozás nemcsak az öltözködést nehezíti meg: sokan ilyenkor fáradtabbnak, fejfájósabbnak, szédülékenyebbnek érzik magukat, másoknál torokkaparás, orrdugulás vagy rosszabb alvás jelentkezik.
Ősszel könnyű összekeverni a megfázást a szezonális allergiával. Tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, könnyező szem vagy enyhe torokkaparás mindkettőnél előfordulhat – ráadásul szeptemberben még javában tarthat a parlagfűszezon, miközben egyre gyakoribbá válnak a felső légúti vírusfertőzések is.
Szeptemberben sokan érzik úgy, hogy nehezebben kelnek fel, napközben álmosabbak, romlik a koncentrációjuk, estére pedig egyszerűen „elfogy az energiájuk”. Gyakran ezt nevezzük őszi fáradtságnak – pedig sok esetben nem egyetlen ok áll a háttérben.
