A nikkelallergia ismertebb formája valóban érintkezés útján okoz tüneteket. Az érintett hölgyek – mert ők vannak többségben (a nők közel 30 százalékánál jelentkeznek ilyen panaszok) – jól ismerik a nikkel tartalmú fülbevaló, vagy nyaklánc viselése közben jelentkező égő, viszkető érzést, az ékszer levételét követően is megmaradó kiütéseket, bőrpírt. Dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy emellett létezik egy másik típus is, melynek jellegzetessége, hogy az elfogyasztott ételek nikkeltartalma vált ki kellemetlen tüneteket.
A makacs ekcémás tünetek kapcsán érdemes erre is gondolni, de általános rosszullétet, fejfájást, fáradékonyságot, vérszegénységet is okozhat a nikkelallergia-szindróma néven ismert tünetegyüttes. Ha az étkezések után gyakran jelentkezik puffadás, hányinger, hányás, hasmenés vagy épp székrekedés, akkor is érdemes megfigyelni, hogy milyen ételeket fogyasztottunk, melyek összefügghetnek a rosszulléttel.
Nincs szerencsés helyzetben, aki a felsorolt tüneteket tapasztalja, miközben ügyel az egészségére és emiatt rendszeresen fogyaszt teljes kiőrlésű liszttel készült ételeket, zabot, árpából, szójából készült termékeket, ezek nikkeltartalma ugyanis kifejezetten magas.
A nyári zöldségek és gyümölcsök között is sok olyat találunk, amik a nikkelallergiásoknak gondot okozhatnak, ilyen a sárgabarack, cseresznye, sárgadinnye, brokkoli, hagyma, spenót, paradicsom és karfiol is, de az édes ízek és olajos magvak kedvelői sincsenek biztonságban, ugyanis a csokoládé (kakaó) a dió és a mandula nikkel tartalma is magas.
Tengerparti nyaralás alatt előszeretettel választjuk a helyi konyha jellegzetes fogásait, halakat és tengeri herkentyűket. Sajnos azonban nikkelallergiásoknál ezek is kellemetlen tüneteket okozhatnak: a lazac, tőkehal, polip, osztriga, homár és tintahal is sok nikkelt tartalmaznak.
Ha a betegnél felmerül ennek gyanúja, akkor egy alapos beszélgetés, tüneteinek kikérdezése után általában epicutan tesztet végzünk. Ennek során a hát bőrére visszük fel az allergént, majd ezt a bőrre ragasztott tapaszokkal rögzítjük, így tudjuk vizsgálni a fémallergiát. Pozitív eredmény esetén az allergénnel történt érintkezés helyén bőrpír látható – magyarázza dr. Balogh Katalin. A nikkelallergia-szindróma diagnózisához igazolni kell az összefüggést a bevitt táplálék nikkeltartalma és a tünetek jelentkezése közt. Ebben nyújt segítséget a táplálkozási napló vezetése, melyben a beteg rögzíti, hogy mit tapasztalt, amikor fogyasztott, és amikor nem fogyasztott nikkel tartalmú ételeket. „Kivizsgálásra azért is szükség van, hogy egyértelműen meghatározzuk, mi okozza a panaszokat. Hasonló tüneteket több más betegség is okozhat. Egyre gyakoribbak a különböző ételallergiák, ételérzékenység is, a szükségtelen diétás megszorítások elkerüléséhez fontos tudni, hogy pontosan melyik az az élelmiszer, amit a betegnek mellőznie kell.”
Forrás: PatikaMagazin
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
