Habár a betegség tünetei részben hasonlóak, a polip mégsem keverendő össze a hangszalagon megjelenő rosszindulatú elváltozással. Hangszalagrák esetén jellemző a fokozatosan kialakuló rekedtség – magyarázza dr. Holpert Valéria foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa. Ezen túlmenően jelentkezhet idegentest érzés, krákogási, torokköszörülési kényszer, ritkán fájdalom.
A hangszalag polip a hangszalagon lévő, nem rosszindulatú, kötőszövetes elváltozás. A betegség vezető tünete itt is a rekedtség, a hang minőségének megváltozása és a levegős hang. Nagy polipok esetében előfordulhat, hogy a megnagyobbodott kötőszövet beszéd során hirtelen a két hangszalag közé szorul, így a beszéd átmenetileg megakad, hirtelen elmegy a beteg hangja.
A hangszalag polip kialakulásában gyulladás, irritáló tényezők- munkahelyi ártalom, például ipari füst, vegyszerek, festékanyagok gőzének tartós belélegzése – helytelen hanghasználat játszhatnak szerepet. A hangszalagok krónikus irritációját okozhatja a gyomorsav visszafolyása, reflux betegség is. Krónikus gyulladást a dohányzás mellett a hang túlerőltetése is kiválthat , amit a helytelen hangképzés idéz elő.
Tartós, 3-4 hetet meghaladó rekedtséggel feltétlenül orvoshoz kell fordulni, mert lehet akár olyan daganatos elváltozás is a hangképző szerveken, ami még korai stádiumú, s melyre a rekedtség felhívhatja a figyelmet – figyelmeztet a Fül-orr-gége Központ orvosa. A diagnózis direkt gégetükrözéssel, vagy a hangszalagok vékony, hajlékony képalkotó eszközös / fiberoscop/ vizsgálatával felállítható. A kórtörténet felvétele és a beteg fizikális vizsgálata után a kórisme rendszerint egyértelmű , de amennyiben a hangszalagon szövetszaporulatot vagy felrakódást látunk a szövettani vizsgálat (biopszia) kötelező, a daganatos elváltozás kizárásához. A polipokat műtéttel vagy mikrosebészeti beavatkozással lehet eltávolítani, ezt követően megadott ideig fontos a hang kímélése.
A kezelés hatására a panaszok ugyan elmúlnak, de számítani kell a betegség ismételt megjelenésére, amennyiben a kiváltó okokat nem szüntetjük meg. Ennek egyik lehetséges formája, a helyes beszédtechnika elsajátítása: ha a panaszok hátterében a hang túlerőltetése áll, akkor a beszédhang képzésében előforduló hibák javításával előzhetjük meg a betegség kiújulását.
(Forrás: www.fulorrgegekozpont.hu / Galenus Magazin)
Kora ősszel gyakori, hogy reggel még pulóver kell, délután pedig újra nyárias meleg van. A 10–15 °C-os napi hőingadozás nemcsak az öltözködést nehezíti meg: sokan ilyenkor fáradtabbnak, fejfájósabbnak, szédülékenyebbnek érzik magukat, másoknál torokkaparás, orrdugulás vagy rosszabb alvás jelentkezik.
Ősszel könnyű összekeverni a megfázást a szezonális allergiával. Tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, könnyező szem vagy enyhe torokkaparás mindkettőnél előfordulhat – ráadásul szeptemberben még javában tarthat a parlagfűszezon, miközben egyre gyakoribbá válnak a felső légúti vírusfertőzések is.
Szeptemberben sokan érzik úgy, hogy nehezebben kelnek fel, napközben álmosabbak, romlik a koncentrációjuk, estére pedig egyszerűen „elfogy az energiájuk”. Gyakran ezt nevezzük őszi fáradtságnak – pedig sok esetben nem egyetlen ok áll a háttérben.
