A súlyos asztma tünetei közül fontos megemlíteni a nehézlégzést, sípoló légzést, mellkasfeszülést, köhögést, amelyek jellemzően időszakosan jelentkeznek. A legtöbb betegnél az asztma allergiás eredetű, esetükben asztmás rohamot, hirtelen állapotromlást idézhetnek elő különböző allergének, por, dohányfüst, hideg levegő, fertőzések.
A betegség diagnózisában fontosak a tünetek, a laborvizsgálat, illetve a légzésfunkciós vizsgálat, amely megerősíti az asztma diagnózisát, és segít elkülöníteni más légúti betegségektől. Ezenkívül fontos még a kiváltó allergének azonosítása is, ezek leggyakrabban pollenek, atkák, penészgombák.
Az asztma kezelésében kiemelt szerepet játszanak a belégzőszerek vagy más néven inhalációs készítmények. Ezek használata azért is előnyös, mert a gyógyszer egyből a légutakba jutva fejti ki hatását, illetve kevesebb mellékhatást is okoz. Az asztma kezelésében alkalmazott legfontosabb gyógyszercsoport az ún. inhalációs kortikoszteroidok csoportja, amelyek rendszeres alkalmazás mellett az asztma valamennyi rossz kimenetelét javítják.
A terápiás szereket két nagy csoportra lehet osztani:
• az ún. rohamoldó szerekre, amelyeket akut asztmás roham esetén kell alkalmazni,
• a fenntartó gyógyszerekre – hörgőtágítók és gyulladáscsökkentő szteroidok –, amelyeket a betegnek a panaszoktól függetlenül mindennap használnia kell a megfelelő asztmakontroll fenntartása érdekében.
A különböző hatású gyógyszerek kombinációja javítja a kezelés hatékonyságát.
Ha nem csökkennek a rohamok
A legfőbb cél, hogy elérjük a tünetmentességet, ezzel javítva a betegek életminőségét, és csökkentve a jövőbeli veszélyeket. Vannak azonban olyan betegek, akiknek nagy dózisú gyulladáscsökkentő szteroid belégzőszer alkalmazása mellett sem sikerül elérniük a teljes tünetmentességet, és akiknek évente akár többször is vannak szisztémás szteroidot igénylő rohamaik. Ők alkotják az ún. súlyos asztmások csoportját.
Az ő esetükben szükség van további vizsgálatokra, felül kell vizsgálni az inhalációs eszközök megfelelő használatát, a terápiahűséget, illetve az asztmát súlyosbító társbetegségeket is. Jelenleg hazánkban is rendelkezésre állnak támogatottan olyan, ún. biológiai terápiák, amelyek javíthatják a súlyos asztmások tüneteit és életminőségüket. Ezek elterjedése új fejezetet nyitott a súlyos asztma kezelésében. E gyógyszereket erre specializálódott tüdőgyógyászati centrumok rendelhetik el a betegeknek, alapos kivizsgálást követően.
(Forrás: PatikaMagazin)
Kora ősszel gyakori, hogy reggel még pulóver kell, délután pedig újra nyárias meleg van. A 10–15 °C-os napi hőingadozás nemcsak az öltözködést nehezíti meg: sokan ilyenkor fáradtabbnak, fejfájósabbnak, szédülékenyebbnek érzik magukat, másoknál torokkaparás, orrdugulás vagy rosszabb alvás jelentkezik.
Ősszel könnyű összekeverni a megfázást a szezonális allergiával. Tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, könnyező szem vagy enyhe torokkaparás mindkettőnél előfordulhat – ráadásul szeptemberben még javában tarthat a parlagfűszezon, miközben egyre gyakoribbá válnak a felső légúti vírusfertőzések is.
Szeptemberben sokan érzik úgy, hogy nehezebben kelnek fel, napközben álmosabbak, romlik a koncentrációjuk, estére pedig egyszerűen „elfogy az energiájuk”. Gyakran ezt nevezzük őszi fáradtságnak – pedig sok esetben nem egyetlen ok áll a háttérben.
