A súlyos asztma tünetei közül fontos megemlíteni a nehézlégzést, sípoló légzést, mellkasfeszülést, köhögést, amelyek jellemzően időszakosan jelentkeznek. A legtöbb betegnél az asztma allergiás eredetű, esetükben asztmás rohamot, hirtelen állapotromlást idézhetnek elő különböző allergének, por, dohányfüst, hideg levegő, fertőzések.
A betegség diagnózisában fontosak a tünetek, a laborvizsgálat, illetve a légzésfunkciós vizsgálat, amely megerősíti az asztma diagnózisát, és segít elkülöníteni más légúti betegségektől. Ezenkívül fontos még a kiváltó allergének azonosítása is, ezek leggyakrabban pollenek, atkák, penészgombák.
Az asztma kezelésében kiemelt szerepet játszanak a belégzőszerek vagy más néven inhalációs készítmények. Ezek használata azért is előnyös, mert a gyógyszer egyből a légutakba jutva fejti ki hatását, illetve kevesebb mellékhatást is okoz. Az asztma kezelésében alkalmazott legfontosabb gyógyszercsoport az ún. inhalációs kortikoszteroidok csoportja, amelyek rendszeres alkalmazás mellett az asztma valamennyi rossz kimenetelét javítják.
A terápiás szereket két nagy csoportra lehet osztani:
• az ún. rohamoldó szerekre, amelyeket akut asztmás roham esetén kell alkalmazni,
• a fenntartó gyógyszerekre – hörgőtágítók és gyulladáscsökkentő szteroidok –, amelyeket a betegnek a panaszoktól függetlenül mindennap használnia kell a megfelelő asztmakontroll fenntartása érdekében.
A különböző hatású gyógyszerek kombinációja javítja a kezelés hatékonyságát.
Ha nem csökkennek a rohamok
A legfőbb cél, hogy elérjük a tünetmentességet, ezzel javítva a betegek életminőségét, és csökkentve a jövőbeli veszélyeket. Vannak azonban olyan betegek, akiknek nagy dózisú gyulladáscsökkentő szteroid belégzőszer alkalmazása mellett sem sikerül elérniük a teljes tünetmentességet, és akiknek évente akár többször is vannak szisztémás szteroidot igénylő rohamaik. Ők alkotják az ún. súlyos asztmások csoportját.
Az ő esetükben szükség van további vizsgálatokra, felül kell vizsgálni az inhalációs eszközök megfelelő használatát, a terápiahűséget, illetve az asztmát súlyosbító társbetegségeket is. Jelenleg hazánkban is rendelkezésre állnak támogatottan olyan, ún. biológiai terápiák, amelyek javíthatják a súlyos asztmások tüneteit és életminőségüket. Ezek elterjedése új fejezetet nyitott a súlyos asztma kezelésében. E gyógyszereket erre specializálódott tüdőgyógyászati centrumok rendelhetik el a betegeknek, alapos kivizsgálást követően.
(Forrás: PatikaMagazin)
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
