Mi történik, ha a stressz tartós marad? Selye János, a stresszelmélet kidolgozója szerint átváltunk az ellenállás fázisába. Ekkor érezhetjük úgy, hogy nem tudunk lazítani, kikapcsolni. Izmaink tartósan megfeszülnek, vérnyomásunk magasabb, a pulzus szaporább, a légzés felszínesebb, gyorsabb, mint nyugalomban. Alvászavarok jelentkezhetnek, nemritkán elalvási, átalvási nehézség vagy korai ébredés formájában.
A harmadik fázisban szervezetünk kimerül. Olyan elváltozások jönnek létre, amelyek a betegségek kialakulásának előfutárai. Például kóros vérzsírszint, csökkent immunrend- szeri aktivitás, tartós vérnyomás-emelkedés, véralvadás-fokozódás, inzulinrezisztencia. Szív- és érrendszeri, anyagcserebetegségek, daganatos betegségek, krónikus gyulladások alakulhatnak ki.
A stresszre adott pszichológiai válaszok között a szorongás, düh, agresszió, melankólia és depresszió, valamint kognitív változások (koncentráció és/vagy memóriazavar) szerepelhetnek.
Ne várjunk eddig!
A stressz levezetésének számos módja létezik. Talán nem is gondolnánk, hogy mindennapjaink apró és természetesnek tűnő dolgaival sokat tehetünk belső egyensúlyunk érdekében. Ide tartozik az étkezés, fürdés, érintés, szexuális együttlét, nevetés, passzív és aktív pihenés, sport és még sok minden más, köztük a gyógynövények, például a citromfű.
„Felvidítja a szívet… tizenöt gyógynövény ereje lakozik benne…” – vallotta a citromfűről a középkor egyik legnagyobb gyógynövényszakértője, Hildegard von Bingen bencés apátnő. A citromfű szerteágazó hatásai között kiemelkedik nyugtató és vírusellenes hatása, mely értékes vegyületeinek köszönhető (flavonoidokat, keserűanyagokat, szeszkviterpéneket, illóolajat hordoz). Alvópárnákban az alvás segítésére, valamint illóolaja aromafürdőhöz vagy párologtatásra is alkalmazható. Emellett teaként vagy étrend-kiegészítőként feszültségoldásra javasolható.
Forrás: PatikaMagazin
Kora ősszel gyakori, hogy reggel még pulóver kell, délután pedig újra nyárias meleg van. A 10–15 °C-os napi hőingadozás nemcsak az öltözködést nehezíti meg: sokan ilyenkor fáradtabbnak, fejfájósabbnak, szédülékenyebbnek érzik magukat, másoknál torokkaparás, orrdugulás vagy rosszabb alvás jelentkezik.
Ősszel könnyű összekeverni a megfázást a szezonális allergiával. Tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, könnyező szem vagy enyhe torokkaparás mindkettőnél előfordulhat – ráadásul szeptemberben még javában tarthat a parlagfűszezon, miközben egyre gyakoribbá válnak a felső légúti vírusfertőzések is.
Szeptemberben sokan érzik úgy, hogy nehezebben kelnek fel, napközben álmosabbak, romlik a koncentrációjuk, estére pedig egyszerűen „elfogy az energiájuk”. Gyakran ezt nevezzük őszi fáradtságnak – pedig sok esetben nem egyetlen ok áll a háttérben.
