Nyáron a lengébb öltözet miatt nagyobb az esélye annak, hogy a melltartó, vagy a fürdőruha fémcsatja, az övcsat közvetlenül érintkezik a bőrünkkel. Színesebben öltözködünk, s ez a kiegészítőkben is megmutatkozik, szívesen választunk az aktuális ruhákkal színben harmonizáló ékszereket. A bizsuk viselése pedig az arra érzékenyeknél kellemetlen tünetekkel is járhat. Gyakori a fülcimpákon, a nyaklánc vonalában, vagyis a fémmel történt érintkezés helyén megjelenő vörösség, bőrpír, égő érzés – magyarázza dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A nikkelallergia tüneteit számos, a hétköznapok során is használt eszközzel történő érintkezés is kiválthatja. Nikkelt tartalmazhatnak például nemcsak egyes ékszerek, övcsatok, de a rozsdamentes acélból készült tárgyak, pénzérmék, sőt akár a szemüvegkeretek és egyes kozmetikumok pl. szemhéjtus, vagy hajfesték is.
Kevesen tudják, hogy a nikkelallergia nem csak bőrtüneteket okozhat – figyelmeztet a főorvosnő. Létezik egy, a nikkelallergiás betegeken jelentkező, általános tüneteket okozó „nikkelallergia szindróma” is. Ez a tünetcsoport, amelyre jellemző lehet a hirtelen megjelenő kiterjedt csalánkiütés, nagy felületű ekcéma, sajátságosan bőrérintkezés nélkül alakul ki. Jelentkezhet még fejfájás, fáradékonyság, vérszegénység is. Amennyiben a felsorolt tünetek mellett hasi fájdalom, puffadás, hányinger, hányás, étkezést követő fulladás, hasmenés, székrekedés is jelentkezik, mindenképpen gondolnunk kell nikkelallergiára is. Ez esetben ugyanis a tünetek okozója az étkezéssel bevitt nikkel, amely a tápcsatornából felszívódva hoz létre általános allergiás tüneteket. A mogyoró, zab, kakaó (csokoládé), paradicsom, dió és mandula nikkeltartalma különösen magas.
Szigorú diéta és a kiegészítők, ruhadarabok szelektálása helyett ma már korszerű kezelési mód áll a betegek rendelkezésére – hívja fel a figyelmet dr. Balogh Katalin. A hivatalos nevén nikkel deszenzitizációként definiált folyamat lényege, hogy a beteget folyamatosan szoktatjuk hozzá a nikkelhez, így az többé nem okoz majd panaszokat. A kezelés nikkelt tartalmazó kapszulákkal, szájon át alkalmazva történik. Nagyon alacsony dózissal, 0,1 nanogramm mennyiséggel kezdünk, fokozatosan emelve az adagot, majd beállunk egy fenntartó dózisra, melyet legalább egy éven át kell szedni.
A vizsgálatok szerint a terápia mind a bőrtüneteket, mind pedig a nikkelallergia szindróma által okozott panaszokat hatékonyan szünteti meg. A kezelést kezdetben kombináljuk nikkelszegény étrenddel, majd a fenntartó adag elérése után fokozatosan visszavesszük ezeket az – egyébként egészséges és a szervezet számára szükséges – élelmiszereket a táplálkozásba.
(Forrás: Patika Magazin )
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
