A zebraszúnyognak is hívott ázsiai tigrisszúnyogot kizárólag a nyári időszakban található meg Magyarországon, a hideg teleket nem éli túl. Ebből arra következtetnek, hogy állománya “mindig újra” betelepül.
Ahhoz, hogy “komolyabb kórokozókat” is terjeszteni tudjon, stabil populációra lenne szüksége – hangsúlyozta Soltész Zoltán, aki szerint teljes szúnyogpopulációkat teljesen kiirtani nem lehet, csak azok gyérítése lehetséges.
A védekezés módjai között mechanikai, kémiai és biológiai módszereket is említett a kutató, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy érdemes azokat a házkörüli helyeket ellenőrizni, ahol megrekedhet a csapadék, mert abban a szúnyogok – már igen csekély mennyiségű víz esetén is – képesek szaporodni.
Magyarországról 2014-ről van adat a tigrisszúnyogról Baja mellől, 2015-ben a déli-délnyugati határ mentén a nagyobb kamionforgalmú utak mellett vizsgálták az invazív csípőszúnyog fajokat és négy település mellett tudtak a kutatók zebraszúnyogot azonosítani. Magyarországon nyáron behurcolt példányokkal lehet találkozni, ezek azonban még nem képeznek stabil populációkat, azaz nagy valószínűséggel nem élik túl a hideg teleket.
Az ázsiai tigrisszúnyog aktívan csípi az embert, a házi és vadállatokat, kétéltűeket, hüllőket és madarakat. Legalább 22 féle vírust terjeszthet, ezek közül Európában ebből a csípőszúnyogból már kimutatták a sárgaláz vírusát, a nyugat-nílusi vírust, a japán encephalitis vírusát, továbbá potenciális terjesztője a zika vírusnak is.
A tigrisszúnyogot hazánkban viszonylag könnyen el lehet különíteni a többi csípőszúnyogtól, ugyanis ez a faj nagyon kontrasztos színezetű: fekete alapon fehér vagy ezüst pikkelyekből álló foltok, csíkok szegélyezik a testét, lábait. Más ennyire kontrasztosan fekete-fehér szúnyog nem él Magyarországon – közölte az MTA Ökológiai Kutatóközpont.
A mintegy 5 milliméter hosszúságú imágók fő megkülönböztető jegye, hogy egyetlen fehér csík fut végig a tor háti oldalán. Tojásai körülbelül 1 milliméter hosszúak, sötétbarna vagy fekete színűek. Tojásait a tigrisszúnyog nem a víz felszínére, hanem a felszín fölötti aljzatokra rakja. Tojásai hideg- és szárazságtűrők, például használt gumiabroncsok szállítása során vagy szerencsebambuszok vizében nagy távolságokra el tudtak jutni Délkelet-Ázsiából. A tigrisszúnyogot Európában először Albániában mutatták ki 1979-ben, mára pedig szinte az egész kontinensen megtalálható.
(Forrás: Galenus)
Kevés olyan növény van, aminek az illatát szinte mindenki azonnal felismeri. A menta ilyen: hűsítő, tiszta, szinte „felébreszti” az érzékeket. Nem véletlen, hogy a mentatea évszázadok óta része a mindennapoknak szerte a világon – egyszerre nyugtat, frissít és gyógyít, miközben egy csésze forró italba zárja a természet egyik legsokoldalúbb ajándékát.
Sokak fejében a koleszterin egyet jelent a tiltólistás ételekkel, a szívbetegségekkel és az orvosi figyelmeztetésekkel. Pedig a valóság ennél jóval árnyaltabb: a koleszterin nem csupán „ellenség”, hanem a szervezet egyik nélkülözhetetlen építőeleme. A kulcs nem az, hogy van-e koleszterin a szervezetünkben, hanem az, hogy milyen formában és mennyi.
Kevés fájdalomtípust emlegetnek annyira intenzívként, mint a veseköves rohamot. Aki már átélte, gyakran úgy írja le, mintha „derékba hasító, hullámokban érkező” kín lenne, ami nem múlik el sem ülve, sem fekve. De mi is történik ilyenkor valójában és mit jelent az, hogy „vesekő” vagy „vesehomok”?
