Évek óta tapasztaljuk,hogy a korábban megszokott kedvenc évszakunk mintha eltűnőben lenne, már nincs is igazi tavasz, a hosszú, elhúzódó hideg telet szinte minden átmenet nélkül, hirtelen váltja a nyár. Egyik héten még vacogunk a hajnali fagyokban, a másikon már a kánikula miatt szenvedünk. Nincs ideje adaptálódnia a szervezetnek, nincs átmenet, csak éles, hirtelen váltás. Ezt a hatalmas hőmérsékletváltozás sokakat megvisel.
Még az egeszséges szervezetnek sem könnyű hirtelen alkalmazkodnia, nem csoda hát, hogy a szívbetegek különösen nehezen viselik az évszakok váltásával járó nagyobb terhelést. Tapasztalt, évek óta szívbetegséggel élő páciensek jól ismerik már a jeleket, sőt azt is tudják, hogy átmenetileg hogyan kell módosítani a gyógyszerelésen. Természetesen biztonságosabb módszer a dózisok változtatása, mintsem azok elhagyása. Fontos tudni, hogy önhatalmúlag nem szabad változtatni a gyógyszerelésen: az orvosságok átmenetileg törénő kihagyása előtt konzultálni kell a kezelőorvossal.
Kánikula idején a szervezet fokozott párologtatással próbál védekezni, jelentősen fokozódik az izzadás, ezzel próbálva több hőt leadni. Ennek következtében a szervezet nem csak vizet, hanem sókat, ionokat is veszít. Emellett a perifériás erek kitágulása csökkenti a vérnyomást. Mindezek következtében előbb enyhe, majd egyre súlyosabb tünetek jelentkezhetnek. Kezdetben fáradékonyság, gyengeség, fejfájás, aluszékonyság, később szédülés, esetleg ájulásérzés, akár eszméletvesztés, görcsös fájdalmak, ritmuszavar jelentkeznek – figyelmeztet Dr. Pácz Alexandra, a Budai Magánorvosi Centrum kardiológusa.
Nagyon fontos a fokozott folyadékvesztés miatt az egyenletesen bő folyadékpótlás, ugyanakkor elengedhetetlen a sók pótlása is, elsősorban ásványvizek formájában. Ugyanakkor jelentős izzadás, nagy erőkifejtés, vagy bizonyos gyógyszerek szedésekor a kálium, magnézium, nátrium kiegészítő pótlására is szükség lehet.
Izomgörcsök esetén szinte biztosak lehetünk benne, hogy nem sikerült az ionokat megfelelően pótolnunk. Bár a nagy melegben a legveszélyeztetettebbek a kicsi gyermekek, csecsemők és az idősebb korosztály, valamint a krónikus betegségben szenvedők, kevésbé ismert, hogy a szabadban, nagy melegben sportolók is veszélynek teszik ki magukat, ha nem ügyelnek megfelelően a szervezet rehidratálására. Szervezett versenyeken a rendezők biztosítanak izotóniás italokat, melyek segítenek az izzadás során elveszített sók pótlásában. Azonban a nyári idényben versenyzők közül mégis nem kevesen szorulnak infundálasra, orvosi segítségre a sportrendezvényeken.
Természetesen az edzések során is ügyelni kell a megfelelő folyadékpótlásra. Az sem mindegy, mikor megyünk ki edzeni. Leginkább a kora reggeli hűvösebb órák, illetve a késő esti frissebb időszak alkalmasak kánikulában a szabadtéri testedzésre. Ugyanígy, a kardiológus a szívbetegek számára is azt javasolja, hogy a nap legmelegebb óráit ha lehet, inkább árnyékban, hűtött szobában töltsék. Ha megtehetik, kora reggel és késő este hagyják csak el otthonukat. Viseljenek jól szellőző, világos színű, laza ruházatot. Védjék fejüket széles karimájú kalappal az erős naptól. Nagy melegben csökkentsék fizikai aktivitásukat, az időjáráshoz való alkalmazkodás már így is elég terhet ró a szervezetükre. Pihenjenek minél többet. Hosszabb utazások során pedig igyekezzenek minél többször felállni, mozogni, mozgassák át lábukat, fogyasszanak vizet bőségesen a fokozott trombózisveszély miatt. Ha autóval utaznak, rendszeresen álljanak meg, szálljanak ki a kocsiból, tornáztassák át kicsit végtagjaikat. Sőt, tengerentúli repülések során megfontolandó a véralvadásgátlók használata is – sorolta ki a kardiológus szakorvos.
Betegségük folytán sokan szednek rendszeresen véralvadásgátlót, náluk egy komolyabb gyomorrontás, hasmenés vagy a megváltozott étrend is befolyásolhatja a gyógyszer hatását, így fontos, hogy ne feledkezzenek meg a rendszer ellenőrzésről a nyári időszakban sem.
Bizonyos gyógyszerek fényérzékenységet, bőrpírt, kiütéseket okozhatnak. Napozás előtt mindenképpen érdemes a kezelőorvostól megkérdezni, hogy a rendszeresen vagy éppen csak kúraszerűen szedett gyógyszer mellett szabad-e napon tartózkodni.
Bár manapság egyre többen jutnak el egzotikus tájakra, arra azonban fel kell készülni, hogy az ottani klíma, az ételek fűszerezése, a helyi higiéniás viszonyok egészséges embereknél is okozhatnak hasi panaszokat. Gyomor- bélrendszeri gyulladás, hasmenés esetén a hirtelen jelentős folyadék- és elektrolitvesztés akár korábbi szívbetegség megléte nélkül is torkollhat életveszélyes állapotba. Ilyenkor az olyan, gyógyszertárakban kapható rehidratáló folyadék fogyasztása, mely jó arányban tartalmazza a pótlandó ionokat, életet menthet, érdemes hát azt is betenni az útipatikába.
(Forrás: PatikaMagazin)
A nyári napsütés elmaradhatatlan része a strandolásnak és a szabadtéri programoknak. Bőrünk számára viszont egyenlő az UV-sugárzás fokozott kockázatával. A megfelelő fényvédelem és a napozás utáni bőrnyugtatás nemcsak a leégéstől, de a korai bőröregedéstől és komolyabb bőrkárosodástól is megóv.
A nyár egyik legkedveltebb gyümölcse kétségkívül a görögdinnye. Nemcsak édes és frissítő, de számos egészségügyi előnnyel is jár a fogyasztása. De vajon mit tartalmaz pontosan ez a lédús finomság és mire érdemes odafigyelni a fogyasztásakor?
A napfény jótékony hatással van hangulatunkra, D-vitamin szintünkre és általános közérzetünkre – de csak mértékkel. A túlzásba vitt napozás, az elfelejtett naptej vagy a hosszabb vízparti tartózkodás gyakran vezet leégéshez, mely nemcsak kellemetlen, de veszélyes is lehet. A bőr megfelelő utóápolása kulcsfontosságú, ha szeretnénk elkerülni a fájdalmat, a hámlást, sőt, hosszú távon a bőrkárosodást.
