Természetesen vannak alapvető szabályok és olyan alapanyagok, amelyek a legtöbb esetben korlátozást igényelnek, ilyenek többek között az érlelt sajtok, a pácolt-, füstölt húskészítmények, a savanyított-, fermentált zöldségek, a nem friss pékáruk és húsok, a vörösbor vagy a csokoládé. Az, hogy például zöldségek közül a paradicsom, a hagymafélék és a spenót vagy a gyümölcsöknél az eper, citrusfélék vagy a banán kinél milyen mennyiségben okoz panaszokat egyénileg változhat.
A hisztamin intoleranciás betegek rendszerint megdöbbennek a tiltólistás ételek hosszú felsorolását látva. A hisztamin intoleranciás tüneteket a hisztamint lebontó diamino-oxidáz, DAO enzim csökkenése okozza. Azt azonban fontos tudni, hogy ez a csökkenés mindenkinél egyéni mértékű, ezért a diéta sem egységes, hanem személyre szabott, az egyéni tolerancia függvénye. Ez azt jelenti, hogy a listáról mindenkinek csak azokat az élelmiszereket kell mellőznie vagy csökkentenie a fogyasztását, ami nála tüneteket okoz.
A diéta összetettsége miatt nem biztos, hogy a magas hisztamin-tartalmú élelmiszerek kizárásával azonnal megszüntethetőek a tünetek. A magas hisztamintartalmú élelmiszerek mellett vannak olyan alapanyagok is, amelyek a hisztamin lebontását gátolják, vagy éppen felszabadulását segítik. A dietetikus tanácsokat ad arra vonatkozóan, hogyan lehet az egyes élelmiszerekkel szembeni érzékenységet felderíteni, segít a megváltozott élethelyzetet receptekkel, vásárlási és konyhatechnológiai praktikákkal enyhíteni és meghatározza a napi tápanyag-, vitamin- és ásványi anyag szükségletet.
A hisztamin-intolerancia nem életre szóló betegség, a későbbiekben – bizonyos szabályok betartása mellett – akár újból is fogyasztható a korábban panaszt okozó élelmiszer. A szigorú diéta betartása után a dietetikus javaslatára egy-egy étel újbóli bevezetésre kerülhet, és ha a páciens nem érzékel panaszt az elfogyasztott élelmiszer után, a szakember meghatározott mennyiségben és konyhatechnológiai eljárással engedélyezheti a nyersanyag fogyasztását. Ennek meghatározása a diéta folyamatos betartását követő néhány hét után kezdődhet el, egy kontroll alkalmával, egyénre szabottan, szigorúan napi egy alapanyag újbóli bevezetésével.
– Az emésztőszervrendszer optimális működése érdekében fontos a megfelelő folyadék fogyasztása, illetve a vegyes-, megfelelő rosttartalmú étrend is.
– A panaszokat azonban nem csak maguk az élelmiszerek befolyásolhatják: a stressz és a hormonális állapot is nagy hatással lehet a hisztamin érzékeny szervezetre.
– A diétán túl gyógyszeres kezelésre is lehetőség van, mely antihisztamin-tartalmú, illetve diamino-oxidáz enzim-tartalmú készítmény alkalmazását jelenti, melyet orvosi javaslatra kaphatnak az arra érzékeny páciensek. A tablettát étkezés előtt 1-2 órával célszerű bevenni.
(Forrás: PatikaMagazin)
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
