Legendásan nagy C-vitamin-tartalommal bír, emellett tele van glutationkoenzimmel, antioxidánsokkal: karotinnal, flavonoidokkal és limonoidokkal. Ezek együttesen veszik fel a harcot a vírusok ellen, védik a szervezetet a sugárzás ártalmaitól, továbbá képesek hatástalanítani a toxikus nehézfémeket. A narancs a kalciumnak a gyorsan felszívódó, bioaktív változatát tartalmazza.
A narancs rostjai közül a pektin gátolja a zsírok és a koleszterin felszívódását, ezáltal csökkenti a vér koleszterinszintjét.
Közvetett úton mérsékli a májban történő koleszterinképződést, így az érelmeszesedésen kívül az epekőképződés megelőzésében is nagy szerepe van. Emellett képes megkötni a vastagbélben a rákkeltő anyagokat, ezáltal felgyorsítja távozásukat a szervezetből.
Átmenetet képez a narancs és a pomelo között. Mindkettő zsírégető enzimet tartalmaz, így a fogyókúra sikerességét is támogathatják.
Energia- és szénhidráttartalma csekély (38 kcal, 9,6 g szénhidrát), fogyasztása nem emeli meg túlzottan a vércukorszintet, ezért cukorbetegek étrendjébe is beiktatható. C-vitaminban gazdag (61 mg/100 g), emiatt az immunrendszer őrének nevezik. Megemlítendő B1– és B2-vitamin-tartalma, valamint káliumtartalma is, bár ezek a narancsét nem érik el. A narancshoz hasonlóan a pomelo is tartalmaz antioxidánsokat.
A szuperélelmiszerek csúcskategóriáját képviseli. Több mint húsz alapvető tápanyagot és számos vitamint tartalmaz, luteinforrásként (430 mg/100 g) egyedülálló.
C-vitaminban gazdagabb a narancsnál. Említésre méltó emellett A- és K-vitamin-tartalma, valamint természetes antioxidáns-, makro- és nyomelemtartalma. 100 g friss gyümölcs fenoltartalma elérheti az 1,3 grammot. A kivi nagy fenoltartalma jobban semlegesíti a szabad gyököket, ezáltal védelmet nyújt egyes daganatos betegségek ellen. Továbbá véd az ízületi gyulladások ellen és jótékonyan hat a szívre.
Napi három kivi fogyasztása 15 Hgmm-rel csökkenti a magas vérnyomást.
A kivi fogyasztása ígéretes lehet a gyomor-bél rendszer egyes betegségei, a magas koleszterinszint és a daganatos betegségek bizonyos típusainak kezelésében. Rendszeres fogyasztása jótékony hatással van az immunfunkcióra és az antioxidáns-védelemre; javítja a fehérjeemésztést, fogyasztása megelőzheti a felső légutak egyes betegségeinek kialakulását.
(Kovács Ildikó élelmiszermérnök / PatikaMagazin)
Kora ősszel gyakori, hogy reggel még pulóver kell, délután pedig újra nyárias meleg van. A 10–15 °C-os napi hőingadozás nemcsak az öltözködést nehezíti meg: sokan ilyenkor fáradtabbnak, fejfájósabbnak, szédülékenyebbnek érzik magukat, másoknál torokkaparás, orrdugulás vagy rosszabb alvás jelentkezik.
Ősszel könnyű összekeverni a megfázást a szezonális allergiával. Tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, könnyező szem vagy enyhe torokkaparás mindkettőnél előfordulhat – ráadásul szeptemberben még javában tarthat a parlagfűszezon, miközben egyre gyakoribbá válnak a felső légúti vírusfertőzések is.
Szeptemberben sokan érzik úgy, hogy nehezebben kelnek fel, napközben álmosabbak, romlik a koncentrációjuk, estére pedig egyszerűen „elfogy az energiájuk”. Gyakran ezt nevezzük őszi fáradtságnak – pedig sok esetben nem egyetlen ok áll a háttérben.
