Évente 17 ezren szenvednek combnyaktörést, és harmaduk a szövődmények miatt nem éli meg a következő év végét.
A csontritkulás egyetlen figyelmeztető jele, ha a testmagasság öt centiméterrel csökken. A két legnagyobb rizikófaktor az életkor – nőknél menopauza után, férfiaknál 65 éves kor felett – és a már bekövetkezett csonttörést. Az utóbbi akár ötszörösére is emeli a törés lehetőségét.
A Tovább ne törj! elnevezésű program kockázatfelmérő kérdőívének kitöltésével meg lehet állapítani, kinek mennyi esélye van a csontritkulásra, csonttörésre. Magas rizikófaktor esetén pedig érdemes szűrővizsgálatra menni, a gyógyszeres kezelés ugyanis a felére képes csökkenteni a törési kockázatot – hangsúlyozta Takács István.
(Forrás: Galenus)
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
