A cseresznye őshazája Törökország és Nyugat-Szibéria. A legenda szerint a gazdag lakomáiról híres Lucullus hadvezér hozott először Rómába egy nagyobb szemű fajtát i.e. 64-ben a perzsa hadjáratról (a mai Törökország területéről, a pontuszi Kerasuntból), mert katonái nagyon megkedvelték ezt a gyümölcsöt. Így az ókorban már termesztették Itáliában az „istenek eledelét”. Hazánkban csak a török uralom idején terjedtek el a nemesített fajták.
A cseresznye nemcsak finom, de nagyon tápláló is. Tartalmaz C- és A-vitamint, bioflavonoidokat, antociánokat, melatonint és ellagsavat is.
A benne lévő antioxidánsok segítenek elpusztítani a szabadgyököket (amelyek gyorsítják az öregedési folyamatokat és károsíthatják a sejteket, mert szabadon keringenek a szervezetünkben), s ebből adódóan segítenek néhány daganatos betegség leküzdésében. (A cseresznyében lévő kvercitrin az egyik leghatásosabb daganatellenes szer. – A rák elleni küzdelemben is használatos.)
A cseresznyében olyan anyagok vannak, amelyek segítenek megelőzni a szívbetegségek kialakulását, enyhítik az ízületi gyulladásokat, a köszvényt, a fejfájást. A cukorbetegség leküzdésében is van szerepe. A szénanátha ellen is használhatjuk, magas vastartalmát pedig a kövek oldására és a vérszegénység gyógyítására.
Ha a kismama „hányós”, akkor ajánlatos minél több cseresznyét fogyasztania, mely gyümölcs egyébként a depresszió, az alacsony vérnyomás és az alultápláltság ellen is hatásos.
Tisztító hatását kifejti a húgy-, az ivar- és az emésztőszervekre is: Télen általában mindenki sok húst eszik, ami miatt felhalmozódhat a szervezetünkben a húgykősav. Ez erős fájdalmat okozhat a csuklókban, ujjakban. A cseresznye segít megtisztítani a vérünket – és így enyhülhet, vagy teljesen el is múlhat a fájdalom. A vértisztítás a reumatikus megbetegedések esetében is jól jön: csökkenti a végtagok kikopásával járó gyulladásokat, fájdalmakat.
Ha „jól” étkezünk, az a bőrünkön is megmutatkozik: a helytelen táplálkozás beteges bőrt eredményez. Cseresznyekúrával viszont megtisztul a bőrünk is, szebbé, üdébbé válik!
Persze, nemcsak belülről szépíthetjük magunkat e növénnyel, hanem kívülről is! A görög nők cseresznyéből és görög joghurtból (miből másból….) készítettek pakolást azért, hogy szép feszes és fényes legyen a bőrük. Ez az élénkítő massza jó a pattanások ellen is. Nem kell hozzá más, mint egy csésze kimagozott és péppé zúzott cseresznye, valamint két kanál görög joghurt jól összekeverve, s már mehet is fel az arcra, nyakra, mellkasra! Legalább fél órát kell hagyni hatni a bőrön.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2017/06/18/a-cseresznyenek-a-husa-a-magja-es-a-szara-is-felhasznalhato/
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
