Az influenzát A-, B- és C-típusú influenzavírusok okozzák, amelyek közül az A-vírus áll a világjárványok (úgynevezett pandémiák) mögött, a B-vírusok csak kisebb csoportok megbetegedését okozza, míg a C csak ritka, egyedi esetekért felelős. Mivel a náthához hasonlóan az influenzát is vírusok okozzák, általában nem segítenek kezelésükben az antibiotikumok. Amennyiben azonban például a nátha szövődményeként orrmelléküreg-gyulladás vagy középfülgyulladás jelentkezik, ezekre javasolható az antibiotikumos kezelés.
Míg a nátha néhány nap alatt elmúlik és többnyire nem veszélyes, addig az influenza szövődményei főleg kisgyermekeknél, időseknél és krónikus betegségben szenvedőknél okozhat súlyosabb betegségeket. Ezek között leggyakoribb a különböző baktériumok okozta tüdőgyulladás.
Az influenza néhány óra alatt ledönti az embert, és a klasszikus náthás tünetek mellé komolyabb panaszok is csatlakoznak, mint a láz, a hidegrázás, a kimerültség, az izomfájdalom és a fejfájás.
Mindenképpen orvoshoz kell fordulni, ha súlyos tünetek jelentkeznek, mint a véres vagy elszíneződött köpet, a mellkasi fájdalom, a nehézlégzés, elkékülés, a megváltozott tudatállapot, a csökkenő vérnyomás. Gyerekeknél figyelnünk kell, ha lelassulnak, egyre aluszékonyabbá válnak, ha felgyorsul és nehezítetté válik a légzésük.
Az influenzás beteg lassabban gyógyul, maga a betegség nagyjából 10 napig tart, de a kimerültség még 2-3 hétig érezhető.
A nátha és az influenza leginkább télen jelentkezik, amikor a fűtött lakások száraz levegője szárítja az orrüreg nyálkahártyáját, ezáltal megkönnyíti a vírusok bejutását a szervezetbe. Ráadásul ilyenkor az emberek többet vannak együtt egy légtérben, ami szintén növeli a fertőzés veszélyét.
Ha megbetegszünk, fontos az ágynyugalom, a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás, és segíthetnek a különböző C-vitamin-tartalmú készítmények. Az influenzával járó láz csillapításának veszélytelenebb módja a hideg vizes lepedőbe való beburkolás és a hűtőfürdő (ilyenkor fokozatosan hűtjük le a langyos vizet).
Ha gyógyszereket is alkalmazunk, erről kérjük ki az orvos, a gyógyszerész tanácsát, ugyanis a különböző szerek sokszor ugyanazt a hatóanyagot tartalmazzák, így ha nem figyelünk, túladagolás is előfordulhat.
Elsősorban az öt éven aluli kisgyerekeknek, a terheseknek, az időseknek, és a krónikus betegségben szenvedőknek ajánlott az influenza elleni védőoltás.
Azonban az aktív korú, munkába járó embereknek szintén előnyös, mivel a betegség megelőzésével nem kell kiesnie a munkavégzésből. Ezzel nemcsak önmagunkat, hanem környezetünket és hozzátartozóinkat is védjük az influenza ellen.
A védőoltás elölt vírust tartalmaz, így nem okozhat influenzás megbetegedést. Gyakorlatilag mellékhatás nélkül zajlik az oltás utáni időszak, legfeljebb hőemelkedés, a beadás helyén enyhe fájdalom vagy duzzanat, bőrpír jelentkezhet.
(Forrás: PatikaMagazin - Oxygen Medical)
Kora ősszel gyakori, hogy reggel még pulóver kell, délután pedig újra nyárias meleg van. A 10–15 °C-os napi hőingadozás nemcsak az öltözködést nehezíti meg: sokan ilyenkor fáradtabbnak, fejfájósabbnak, szédülékenyebbnek érzik magukat, másoknál torokkaparás, orrdugulás vagy rosszabb alvás jelentkezik.
Ősszel könnyű összekeverni a megfázást a szezonális allergiával. Tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, könnyező szem vagy enyhe torokkaparás mindkettőnél előfordulhat – ráadásul szeptemberben még javában tarthat a parlagfűszezon, miközben egyre gyakoribbá válnak a felső légúti vírusfertőzések is.
Szeptemberben sokan érzik úgy, hogy nehezebben kelnek fel, napközben álmosabbak, romlik a koncentrációjuk, estére pedig egyszerűen „elfogy az energiájuk”. Gyakran ezt nevezzük őszi fáradtságnak – pedig sok esetben nem egyetlen ok áll a háttérben.
