Rendszeres önellenőrzés: megfelelő fényviszonnyal ellátott helyiségben, szabad szemmel vagy tükör segítségével rendszeresen érdemes átvizsgálni a bőrfelületet. A változásokat érdemes rögzíteni, akár fényképezőgép segítségével.
Bőrgyógyászati vizsgálat: a bőrgyógyászati vizsgálat indokolt, ha egy újonnan kialakult elváltozás nem tűnik el 3 héten belül, vagy egy korábban ismert anyajegy változást/növekedést mutat alakjában, színében, méretében.
Szolárium elkerülése: a WHO szerint a szolárium az egyik legveszélyesebb rákkeltő. A szolárium UV sugarai károsítják a bőr DNS-ét és bőrrák kialakulásához vezethetnek.
Kontrollált napozás: a hirtelen, intenzív és direkt napozás nem javasolt. Annak érdekében, hogy elkerüljük a napégést, bőrpírt 11:00 és 15:00 között nem érdemes napra menni.
Fényvédelem: olyan fényvédő krémet érdemes választani, ami az UVA és UVB sugárzással szemben is védelmet nyújt. Ez általában a magasabb faktorszámú (50+) fényvédő krémekre igaz. A fényvédő krémek hatóideje körülbelül 2-3 óra, így napozás előtt fél órával, majd két óránként újra érdemes felvinni a bőrre a krémet. A fényvédő krémeken túl a megfelelő ruházat nyújtja a legjobb védelmet a napfénnyel szemben. A legjobb, ha a megfelelő öltözék mellett, széles karimájú kalappal és polaroidos napszemüveggel is védekezünk a napfény káros hatásai ellen.
Forrás: Magyar Dermatológiai Társulat / PatikaMagazin
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
