A szívbetegeknek a rendszeresen kontrollokon kívül is érdemes meglátogatniuk a kardiológust, ha nyáron szokatlan tüneteket tapasztalnak, vagy ha éppen belevágnának egy edzésprogramba. Bizonyos szívgyógyszerek, például a béta-blokkolók, a vízhajtók, vagy a kalciumcsatorna blokkolók fokozhatják a szervezet melegre adott reakcióit. Ez persze nem jelenti azt, hogy csak a gyógyszerszedőknek kell elővigyázatosnak lenniük, az idősebbek, akiknek kezeletlen magas vérnyomásuk van, vagy csak időnként „rendetlenkedik a szívük” szintén fokozott óvatosságot kell, hogy tanúsítsanak.
1. Igyunk!
Rendszeresen kortyoljunk vizet, különösen, mialatt és miután fizikai aktivitást végeztünk. Ez alatt akár olyan könnyű mozgásokat is érthetünk, mint kertészkedés, otthoni munkák vagy séta. Ha unalmasnak találjuk a tiszta vizet, facsarjunk bele valamilyen gyümölcsöt, de a túl sok koffeines ital és az alkohol a melegben különösen kerülendő! Az idősebbek sokszor nem érzik a szomjúságot, őket érdemes gyakrabban figyelmeztetni az ivásra, a dehidratáció elkerülése végett.
2. Védekezzünk a nap ellen!
Nem csak a szívbetegeknek fontos a naptej-használat, mindenkinek ajánlatos legalább 15 faktoros naptejet használni a szabadban tartózkodáskor. A széles karimájú kalap, a napszemüveg és a könnyű, jól szellőző, nem szoros öltözék is megóvhat a túlhevüléstől. Mindezzel együtt sem ajánlatos a legmelegebb órákat, vagyis 11-15 óra közti időszakot a tűző napon tölteni.
3. Tartsunk szünetet!
Még a legkönnyebb tevékenység esetén is ajánlatos rendszeres szünetet tartani a szívbetegeknek, amikor leülnek, akár lefekszenek, esetleg lezuhanyoznak és regenerálódnak egy kicsit. A nagy meleg ugyanis még az egészséges szervezetet is megterheli, a szívbetegeknek pedig még több energiába kerül az alkalmazkodás.
4. Figyeljünk a jelekre!
A szívbetegeknek és a környezetüknek is tisztában kell lenniük azokkal a jelekkel, amelyek a meleg miatti kimerültségre, vagy akár hőgutára utalnak. Az előbbire utaló tünetek a fejfájás, a szédülés, a gyengeség, a hányinger, a sötét színű vizelet. Ha ezeket tapasztaljuk, pihenjünk le, tegyünk magunkra hideg borogatást, kapcsoljuk be a ventillátort, vagy ha lehet, keressünk légkondicionált helyiséget. Hőguta esetén viszont – amelyre a gyors, gyenge pulzus és légvétel, a zavarodottság, a kipirult, forró bőr és akár az eszméletvesztés utalhat – hívjunk mentőt!
5. Kérjünk segítséget a szakorvostól!
– A kánikula hatására a perifériás erek kitágulnak, a vérnyomás gyakran ingadozni kezd és erősebben is izzadunk – ami nyilván megváltoztatja a vízháztartást -, és ez együtt erősen megviselheti a szívet – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa. – Ilyenkor megnő a szívinfarktus, az ödémásodás és a trombózis kockázata is. A kánikula felerősítheti a gyógyszerek hatását, ami esetleg arra engedi következtetni a betegeket, hogy csökkenthetik az adagot vagy el is hagyhatják az adott szert, ez azonban veszélyes lehet! Vagyis akár panaszt okoz a meleg, akár úgy érzi a páciens, hogy változtatni kell a gyógyszerelésén, a legfontosabb teendő, hogy keresse fel a kardiológust! Csakis a kivizsgálás és a kontroll lehet az alapja a biztonságnak és a szövődmények elkerülésének.
(Dr. Vaskó Péter szakorvos tanácsai - PatikaMagazin)
Karácsony, szilveszter, év végi családi vacsorák – az ünnepek az együttlétről, a közös étkezésekről és sokszor a „kicsit mégis eszem” érzéséről szólnak.
Az újév elején sokan tesznek fogadalmat: „Most tényleg lefogyok!” Ilyenkor gyakran előkerülnek a „csodakapszulák”, fogyasztó teák, zsírégető tabletták, gyors eredményt ígérő kúrák...
Az egészsége szempontjából sokat számítanak azok az apró, hétköznapi változtatások, amelyeket akár már most, az ünnepek előtt el tud kezdeni – mindenféle nagy fogadalom és drasztikus diéta nélkül.
