1. Minél iskolázottabb valaki, annál kisebb az esélye annak, hogy szívbeteg lesz. Az iskolázottabbak ugyanis általában egészségesebb életet élnek, többet mozognak, nem dohányoznak, és egészségtudatosabban étkeznek.
2. A dohányzásról való leszokást nagyon hamar meghálálja a szív: már egy évvel a leszokás után a felére csökken a szívkoszorúér-betegség kialakulásának kockázata.
3. A legtöbben a karácsonyi ünnepek idején, december 25-én, 26-án és szilveszterkor kapnak szívrohamot.
4. Az embereknek valóban összetörhet a szíve. Legalábbis bizonyos válságos, nehéz élethelyzetek képesek arra, hogy átmeneti szívelégtelenséget okozzanak.
5. A szívünk körülbelül olyan nagy, mint amikor a két kezünket szorosan összefogjuk.
6. A szívünk átlagosan százezerszer ver egy nap alatt.
7. A nők szíve gyorsabban ver, mint a férfiaké. A nők szíve ugyanis percenként átlagosan 78-szor, míg a férfiaké csak 70-szer dobban.
8. Bár a köztudatban másképp él, de Magyarországon több nő hal meg szív- és érrendszeri megbetegedések miatt, mint férfi.
9. A szív- és érrendszeri betegségek kockázata mindkét nemnél nagyobb, mint a rákbetegségeké. Vagyis nagyobb eséllyel lesz egy nő szívbeteg, mint mellrákos, és a férfiaknál is esélyesebb egy ilyen probléma, mint például a prosztatarák kialakulása.
10. Sokáig úgy vélték, hogy a szív az egyetlen szervünk, amelyik nem rákosodhat el. Ma már tudjuk, hogy ez nem így van, de a szív daganatos betegsége rendkívül ritka: 12 ezer rákos megbetegedés közül egy esetben fordul elő.
11. A szívbetegségek szinte az emberiség kezdete óta velünk vannak: 3000 éves múmiákon is megtalálták a ilyen típusú betegségek nyomait.
12. Az emberi szív a magzati fejlődés negyedik-ötödik hetében kezd el dobogni.
13. Az állatok közül a kék bálna él a legnagyobb szívvel: a kifejlett példányok szíve eléri a 680 kilót.
14. Testünk minden egyes sejtjébe pumpál vért a szívünk. Egyetlen kivétel a szaruhártya, vagyis a a szemgolyó külső védőburkolatának az elülső, áttetsző része.
15. Az első pacemakereket, vagyis szívritmus-szabályozókat a falban lévő konnektorba kellett bedugni, hogy működjenek.
16. A legtöbb szívroham hétfőn történik, a második legveszélyesebb nap a péntek.
17. A szívünk minden egyes összehúzódásnál nagyjából 85 milliliter vért mozgat meg, vagyis összesen körülbelül 8500 litert egy nap alatt.
18. A szívroham különböző tünetekkel járhat a két nem esetében. A férfiak általában erős melkasi fájdalmat, míg a nők inkább hányingert, a vállban vagy az állkapocsban jelentkező fájdalmat érezhetnek.
19. A Kaliforniai Egyetem egyik kísérletében bebizonyították, hogy ha szerelmespárok csendben leülnek egymással szemben, és csak nézik egymást, a szívük egy idő után elkezd egy ritmusra dobbanni.
(Forrás: Galenus / Budai Egészségközpont)
A nyári napsütés elmaradhatatlan része a strandolásnak és a szabadtéri programoknak. Bőrünk számára viszont egyenlő az UV-sugárzás fokozott kockázatával. A megfelelő fényvédelem és a napozás utáni bőrnyugtatás nemcsak a leégéstől, de a korai bőröregedéstől és komolyabb bőrkárosodástól is megóv.
A nyár egyik legkedveltebb gyümölcse kétségkívül a görögdinnye. Nemcsak édes és frissítő, de számos egészségügyi előnnyel is jár a fogyasztása. De vajon mit tartalmaz pontosan ez a lédús finomság és mire érdemes odafigyelni a fogyasztásakor?
A napfény jótékony hatással van hangulatunkra, D-vitamin szintünkre és általános közérzetünkre – de csak mértékkel. A túlzásba vitt napozás, az elfelejtett naptej vagy a hosszabb vízparti tartózkodás gyakran vezet leégéshez, mely nemcsak kellemetlen, de veszélyes is lehet. A bőr megfelelő utóápolása kulcsfontosságú, ha szeretnénk elkerülni a fájdalmat, a hámlást, sőt, hosszú távon a bőrkárosodást.
