Mind az antitestalapú kezelés, mind a fehérjealapú oltás csökkentette az Alzheimer-kór tüneteit állatkísérletekben – olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon.
A Leicesteri Egyetem, a Göttengeni Orvostudományi Egyetem és LiFeArc című orvostudományi kutatási alapítvány kutatói a Molecular Psychiatry című folyóiratban ismertették eredményeiket.
A kutatók az Alzheimer-kóros betegek agyában kialakuló plakkokban lévő béta-amiloid fehérje egy oldódó formájára összpontosítottak mind az antitestalapú kezelés, mind az oltóanyag esetében. “Klinikai kísérletekben az amiloid plakkokat az agyban felbontó egyetlen potenciális kezelés sem igazán sikeres az Alzheimer-kór tüneteinek csökkentésében. Ezért döntöttük egy más megközelítés mellett. Azonosítottunk egy antitestet egerekben, amely semlegesíti az oldódó béta-amiliod megcsonkított formáját, de nem kötődik a fehérje vagy a plakkok normális formáihoz” – idézte Thomas Bayer professzort a Leicesteri Egyetem közleménye.
A kutatók ezt az antitestet átalakították oly módon, hogy az immunrendszer ne ismerje fel idegenként és elfogadja azt. Létrehozták a béta-amiloid egy szerkesztett formáját, “amelyről úgy véltük, hogy felhasználható egy oltáshoz, hogy az immunrendszert arra ösztönözzük, hogy a TAP01_04 típusú antitesteket állítson elő” – mondta Mark Carr professzor.
Amikor a kutatók tesztelték a szerkesztett béta-amiloid fehérjéket egerekben, azt találták, hogy az egerek termeltek TAP01 antitestet.
A göttingeni kutatócsoport ezeket az antitesteket és a létrehozott béta-amiloid oltást két egérkísérletben vizsgálta. Azt találták, hogy mind az antitest, mind a vakcina segített helyreállítani idegsejtfunkciót, növelni az agyban a glükóz anyagcserét, helyreállítani az emlékezetvesztést és csökkenteni a béta-amiloid plakkokat.
Bár a kutatás korai szakaszban van, ha ezeket az eredményeket meg tudjuk ismételni emberekkel folytatott klinikai próbákban, akkor az megnyithatja a lehetőséget nemcsak az Alzheimer-kór kezelésére a tünetek megjelenése után, de a betegség elleni oltásra is még azelőtt hogy a tünetek megjelennének – mondta Mark Carr professzor.
(Forrás: PatikaMagazin)
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
