Szervezetünk optimális működéséhez megfelelő biológiai, kémiai, fizikai feltételekre van szükség. Ez a belső és a külső környezetre egyaránt érvényes. Az emberi testet több százmilliárd sejt alkotja. Ezek 98 százaléka csak a testen belüli térrel áll kapcsolatban. Ez pedig nem más, mint a sejteket közvetlenül körülvevő folyadéktér, azaz a sejtek közötti állomány. Ez az, amit a szervezet belső környezetének nevezünk. Ebben a térben kell biztosítani azokat a körülményeket, amelyek mellett zavartalanul bonyolódhatnak le az életfolyamatok.
A belső környezet paramétereinek vizsgálatakor kerül előtérbe az izovolémia fogalma, vagyis a szervezet optimális folyadékszintje. A kívánatos folyadéktartalom függ az életkortól, a nemi hovatartozástól, az edzettségi állapottól is.
A csecsemők testének például kb. a 70 százaléka víz. Ez az évek múlásával folyamatosan csökken. Fiatalkorban már csak 60-65 százalék körüli, idős korban pedig 50-55 százalékos. A megfelelő vízmennyiség elengedhetetlenül fontos az anyagcserében és a testhőmérséklet-szabályzásban is. A víz előfordul a vérplazmában (3-3,5 l), a sejt közötti szövetekben (8 l) és a sejteken belül (30 l).
A férfiak folyadéktartalma általában 1-2 százalékkal magasabb, mint a nőké, mely oka a nagyobb izomszöveti arány. Ha valakinek javul az edzettsége, akkor testének folyadéktartalma is növekedni fog. Fordítva is igaz ez az összefüggés: az edzettség csökkenésével a folyadéktartalom is kevesebb lesz.
Sportolás, fizikai munka közben a folyadékigényünk megnő, mivel sok folyadékot veszít szervezetünk. Aktív mozgás előtt, közben és utána is fontos a megfelelő vízpótlás. Ha állóképességi vagy erőtréninget végzünk, akkor akár 1-1,5 liter (vagy még több) folyadék is eltávozhat testünkből.
Itt meg kell említenem egy tévhitet: sok sportoló azt hiszi, hogy nem fog görcsölni edzés közben, ha vizet iszik. Ez tévedés! A British Journal of Sports Medicine szakfolyóiratban publikáltak egy tanulmányt, melyben az áll, hogy nem alakul ki nagyobb eséllyel izomgörcs azoknál, akik a súlyos dehidratáció eléréséig edzenek. A sportolás közben keletkező izomgöcsöket ugyanis az izom fáradtsága idézi elő, illetve oka lehet a kálium-, kalcium- vagy a magnézium hiánya is.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2019/03/20/tudtad-hogy-vizmergezest-kaphatsz-ha-tul-sokat-iszol/
Kora ősszel gyakori, hogy reggel még pulóver kell, délután pedig újra nyárias meleg van. A 10–15 °C-os napi hőingadozás nemcsak az öltözködést nehezíti meg: sokan ilyenkor fáradtabbnak, fejfájósabbnak, szédülékenyebbnek érzik magukat, másoknál torokkaparás, orrdugulás vagy rosszabb alvás jelentkezik.
Ősszel könnyű összekeverni a megfázást a szezonális allergiával. Tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, könnyező szem vagy enyhe torokkaparás mindkettőnél előfordulhat – ráadásul szeptemberben még javában tarthat a parlagfűszezon, miközben egyre gyakoribbá válnak a felső légúti vírusfertőzések is.
Szeptemberben sokan érzik úgy, hogy nehezebben kelnek fel, napközben álmosabbak, romlik a koncentrációjuk, estére pedig egyszerűen „elfogy az energiájuk”. Gyakran ezt nevezzük őszi fáradtságnak – pedig sok esetben nem egyetlen ok áll a háttérben.
