A málna a rózsafélék családjába tartozik, azon belül is a Rubus nemzetséghez. Népi nyelven himpér (a német Himbeere-ből adódóan), illetve „boldogasszony csipkéje”. Bölcsője Közép- és Észak-Európa, valamint Észak-Amerika lombos erdei. A hideg és a mérsékelt éghajlaton a 2000 méteres tengerszint feletti magasságig megél.
Állítólag Kréta szigetén, az Ida nevű hegyén kezdték el először termeszteni, és innen ered latin neve (Rubus Idaeus). Innen terjesztették aztán el a rómaiak. Plinius például i.sz. 23-ban már említést tesz a málnáról, s arról, hogy a középkorban előszeretettel ültették a kolostorkertekbe, s nemesítették is, mivel gyógyító hatású.
A málna kapcsán általában a piros színre asszociálunk, ám vannak enyhén lilás, sötétlilás, fehér, sárga és fekete színűre érő fajták is! (1601-ből már találunk feljegyzéseket sárga málnáról.) A vad gyümölcs gömbölyded és 1 cm átmérőjű, a nemesített hosszúkás és 1-2 cm-es.
A málna nagyon hasznos a szervezetünk számára: egy maréknyi gyümölcsben (kb 100 gramm) 25 mg C-vitamint találhatunk, s nagyon sok B1, B2, A, és provitamint is. Sok benne az antioxidáns (óvja szervezetünket a szabadgyökök sejtszintű rongálásától), flavonoid, bőven tartalmaz gyümölcssavakat, növényi rostokat (amivel segíti az emésztést), cserzőanyagokat, pektint.
100 gramm málna energiatartalma 150-200 kJoule / 34 kcal, 0,9 g fehérje, 0-3-0,5 g zsír, 11-12 g szénhidrát, s kiemelendő 25-40 mg-os kalcium-, 170 milligrammnyi kálium-, 30 mg magnézium- és 0,6-1 mg-os vastartalma. A benne lévő gyümölcscukor nagyon értékes! 100 gramm málnából 80-85 gramm a víz – így segíti szervezetünk hidratálását a nyári melegben.
A málnáról további érdekkességek olvashatók az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2018/07/07/tudtad-hogy-a-malna-csonthejas-termesu/
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
