Ha megnézzük az áruházakban kapható élelmiszerek csomagolását, akkor minden valószínűség szerint találunk rajtuk néhány „E” betűt. Ezek az Európai Unióban engedélyezett egyes élelmiszer-adalékok kódjai, melyeket köteles a gyártó feltüntetni. Ezektől az adalékoktól lesz – elméletileg – tartósabb, ízletesebb, tetszetősebb kinézetű az előállított termék.
Az élelmiszer-adalékok lehetnek tartósítószerek, technológiai segédanyagok, hozzáadott tápanyagok, antioxidánsok, természetes / természetes forrású / mesterséges színezékek, természetes / természetazonos / mesterséges aromák stb.
Az E-számokat tartalmazó kódrendszerre azért van szükség, hogy a nyelvi különbségeket kiküszöbölve, egyértelműen jelölni lehessen, hogy az adott élelmiszer mit tartalmaz. Így nem kell több nyelven is feltüntetni a listát. – Ez jó a gyártónak (mert kevés információt kell elhelyeznie az amúgy is véges, kisméretű címkén) és a fogyasztónak is (mert egyszerűbben tud külföldön vásárolni – amennyiben tudatosan vásárol és figyeli az összetevőket).
Vannak olyan összetevők, amelyek allergiás reakciókat válthatnak ki. Ezt a szaknyelvben „additív allergiának” nevezik. Előfordulhat, hogy egy-egy összetevő külön-külön ártalmatlan, ám együttes hatásuk akár életveszélyes is lehet.
Az allergiás tünet jelentkezhet a felsőtesten, vagy a száj környékén bőrpír, csalánkiütés formájában, de anafilaxiás sokk is bekövetkezhet, mely során az egész testet csalánkiütés borítja be, a gége megduzzad, a légzés nehezítetté válik, felgyorsul a szívverés, csökken a vérnyomás, ájulás, eszméletvesztés is kialakulhat. (Igaz, ez ritkán fordul elő.)
A legtöbb probléma általában a tartósítószerekkel van. Ide soroljuk a nátrium glutamátot, a nátrium benzoátot, a szorbinsavat, a szalicileket, és az ízfokozókat.
Az E211-es számmal jelölt nátrium-benzoátot kémiai úton benzoesavból szintetizálják. Élelmiszerek tartósítására használják: nem öli meg a baktériumokat és a gombákat, hanem „csupán” gátolja szaporodásukat.
A gyümölcsökben (ananászban, narancsban, eperben, málnában, szőlőben, citromban, ribizliben, grapefruitban), a mézben, a tejtermékekben is megtalálható természetes alkotóelemként, ám tartósítószerként adagolva már lehetnek mellékhatásai: főként szalicilsavra és annak származékaira allergiás embereknél, valamint asztmásoknál.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2019/03/05/tudod-melyik-eteladalekok-okozhatnak-allergiat/
A nyári napsütés elmaradhatatlan része a strandolásnak és a szabadtéri programoknak. Bőrünk számára viszont egyenlő az UV-sugárzás fokozott kockázatával. A megfelelő fényvédelem és a napozás utáni bőrnyugtatás nemcsak a leégéstől, de a korai bőröregedéstől és komolyabb bőrkárosodástól is megóv.
A nyár egyik legkedveltebb gyümölcse kétségkívül a görögdinnye. Nemcsak édes és frissítő, de számos egészségügyi előnnyel is jár a fogyasztása. De vajon mit tartalmaz pontosan ez a lédús finomság és mire érdemes odafigyelni a fogyasztásakor?
A napfény jótékony hatással van hangulatunkra, D-vitamin szintünkre és általános közérzetünkre – de csak mértékkel. A túlzásba vitt napozás, az elfelejtett naptej vagy a hosszabb vízparti tartózkodás gyakran vezet leégéshez, mely nemcsak kellemetlen, de veszélyes is lehet. A bőr megfelelő utóápolása kulcsfontosságú, ha szeretnénk elkerülni a fájdalmat, a hámlást, sőt, hosszú távon a bőrkárosodást.
