A szív- és érrendszeri betegségek világszerte vezető haláloknak számítanak, így érthető, hogy sokakat foglalkoztat a kérdés, mit tehetünk a táplálkozás terén, a megelőzésért. A közbeszédben azonban számos félinformáció és tévhit kering, különösen olyan élelmiszerekről, mint a vörösbor, a margarin vagy az avokádó. Ebben a cikkben utánajárunk, hogy mi az, ami valóban hasznos a szív egészsége szempontjából – és hogyan lehet ezeket beépíteni a nyári étrendbe.
Vörösbor – valóban szívbarát?
Gyakran hallani, hogy a vörösbor mérsékelt fogyasztása jót tesz a szívnek, mivel rezveratrolt tartalmaz – egy erős antioxidáns hatású polifenolt. (Ezt főként azok hangoztatják bőszen, akik rendszeresen gyakorolják szívük egészségének ilyen formában történő ápolását.) Az igazság viszont ennél sokkal árnyaltabb. A lényeg, hogy valóban tartalmaz rezveratrolt, de az alkohol önmagában toxikus hatású a májra, az idegrendszerre és szívre is. A rendszeres alkoholfogyasztás növeli a szívritmuszavar, a magas vérnyomás és számos más szívbetegség kockázatát.
Mi a megoldás?
A rezveratrol alkoholmentes forrásból is elérhető: például a szőlőhéj, a szőlőmag, az áfonya, a málna vagy akár a fekete csokoládé is jó választás lehet. (A hölgyeknek itt bizonyára felcsillan a szeme, mert a legtöbb nőtársam bizony szereti a csokit.) A nyári gyümölcsök között különösen a piros bogyósok segíthetnek a szívvédő étrendben.
Margarin – még mindig ellenség?
Régebben valóban előfordult, hogy a margarinok jelentős mennyiségű transzzsírt tartalmaztak, melyek bizonyítottan növelik a szívbetegségek kockázatát. A korszerű technológiáknak köszönhetően azonban a legtöbb, jó minőségű margarin ma már transzzsírmentes, és kifejezetten a szív egészségét támogató telítetlen zsírsavakat tartalmaz.
Én személy szerint nem vásárolok margarint – kivéve sütési célzattal -, helyette a vajat részesítem előnyben. Még akkor is, ha a vaj (állítólag) nehezen emészthető és hűtést igényel. Sokan azt mondják, hogy a margarint egyszerűbb tárolni és felhasználni, de azért „a vaj az vaj”. (Erről később egy külön cikket is fogok írni.)
Avokádó – zsíros, de egészséges?
Az avokádó valóban zsíros, de ezek a zsírok telítetlen zsírsavak, melyek csökkenthetik az LDL („rossz”) koleszterin szintjét és támogatják a HDL („jó”) koleszterin működését. Emellett káliumban, magnéziumban és E-vitaminban gazdag, így több fronton is védi a szívet.
Nyáron különösen előnyös a fogyasztása, mert hideg ételekbe jól illik: salátákhoz, pirítósra kenve, guacamoléba vagy akár smoothie-kba keverve. Ráadásul könnyű, frissítő és tápanyagdús, ami segíthet megelőzni az ásványi anyag-vesztést izzadáskor.
Mire van szüksége a szívnek a nyári étrendben?
A forróság extra kihívást jelent a szív- és érrendszernek, mivel az izzadás révén fokozottan veszítünk ásványi anyagokat, főként káliumot és magnéziumot, amelyek létfontosságúak a szívritmus szabályozásához és az izomműködéshez.
Ezért nyáron érdemes előtérbe helyezni azokat az ételeket, amelyek ezekből gazdagok. Ilyen az avokádó (zsírsavakat, káliumot, E-vitamint tartamaz), a banán (kiváló káliumforrás), az olajos magvak, például a dió, a mandula, a lenmag (sok bennük az omega-3 és a magnézium), a zöld leveles zöldségek, mint a spenót, a kelkáposzta (magnéziumban és folsavban gazdatok), a zsíros halak - lazac, makréla (omega-3 és zsírsavak találhatók bennük), valamint a teljes kiőrlésű gabonák (rostokat és B-vitaminokat tartalmaznak).
Mit jegyezzünk meg mindenképpen ebből a cikkből?
E cikk lényege az, hogy a vörösbor helyett válasszunk inkább rezveratrolban gazdag gyümölcsöket (kivéve, ha speciálisan a vörösbor ízére / hatására vágyunk persze), ne féljünk az avokádótól, mert telítetlen zsírsavakban gazdag superfoodnak számít és mindig gondoljunk arra, hogy nyáron különösen fontos a kálium és a magnézium pótlása, hiszen ezek segítenek a szívritmus és a vérnyomás szabályozásában. Ha odafigyelünk az étrendünkre, nemcsak a nyári közérzetünk javulhat, hanem hosszú távon is sokat tehetünk szívünk egészségéért.
(Forrás: Temesvári / PatikaPlus)
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
