„A táplálkozásban például a "kiegyensúlyozott" jelzőt kulcsszóként szokták használni és egyúttal legfőbb tanácsként, javaslatként is szolgál. Ezzel egyetérthetünk, hozzátéve, hogy természetesen személyenként, ízlés szerint változhat az étrend, azaz a kiegyensúlyozottság nem mindenkinél ugyanazokat az ételeket jelenti.” – hangsúlyozta dr. Kovács László, amikor e témakőrről beszélgettünk – „A zöldség- és gyümölcsfogyasztás fontosságának hangsúlyozása már szinte elcsépeltnek számít, mégis említsünk meg néhányat közülük: a bogyós gyümölcsök (málna, áfonya, ribizli...) magas antioxidáns tartalmukkal gátolják a szabadgyökök keletkezését, káros, daganatkeltő hatását. A citrusfélék nemcsak C-vitamint, hanem szelént is tartalmaznak, mely a másik nyomelemmel, a cinkkel együtt nagyon előnyös a prosztata egészségéhez. A paradicsom likopintartalma szintén fontos antioxidáns.”
Az orvos kifejtette, hogy a zöldségek közül a káposztafélék, a brokkoli, a karfiol, a kínai kel ugyancsak jó választás a férfiak esetében.
A prosztatára jó hatású növényi eredetű fitoösztrogének sok zöldségben és néhány gyümölcsben is megtalálhatók. Közismert például a tökmag, illetve a belőle hidegen sajtolt olaj jótékony hatása a prosztatára, többek között magas cink és E-vitamin tartalma miatt.
A diófélék cinket és szelént is tartalmaznak nagyobb mennyiségben. Az olajos magvak és még inkább a tonhal, a hering, a szardínia, egyes tengeri rákfélék magas telítetlen, főleg omega-3 zsírtartalma gyulladáscsökkentő, és mérsékli a rák kockázatát. (Meg kell említeni, hogy szelénben is gazdagok a tenger gyümölcsei!)
Ázsiában vagy akár Dél-Európában a prosztatamegbetegedések előfordulása jóval ritkább, mint az északabbra fekvő európai országokban, és ennek oka minden bizonnyal elsősorban az eltérő táplálkozási szokásokban keresendő.
A C-, D- és E-vitamin prosztatavédő (sőt, az egész testünk számára fontos ezeknek az anyagoknak a jelenléte), a táplálékkal azonban nem tudunk belőlük kellő mennyiséget bevinni a szervezetünkbe. Érdemes - főleg télen - táplálékkiegészítők formájában pótolni a hiányt. A D-vitaminból 4000 NE szedése télen indokolt - kiegészítve K2- és A-vitaminnal.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2021/01/03/prosztatagondok-hogyan-tamogathatod-felepulesedet-az-eletmododdal/
A nyári napsütés elmaradhatatlan része a strandolásnak és a szabadtéri programoknak. Bőrünk számára viszont egyenlő az UV-sugárzás fokozott kockázatával. A megfelelő fényvédelem és a napozás utáni bőrnyugtatás nemcsak a leégéstől, de a korai bőröregedéstől és komolyabb bőrkárosodástól is megóv.
A nyár egyik legkedveltebb gyümölcse kétségkívül a görögdinnye. Nemcsak édes és frissítő, de számos egészségügyi előnnyel is jár a fogyasztása. De vajon mit tartalmaz pontosan ez a lédús finomság és mire érdemes odafigyelni a fogyasztásakor?
A napfény jótékony hatással van hangulatunkra, D-vitamin szintünkre és általános közérzetünkre – de csak mértékkel. A túlzásba vitt napozás, az elfelejtett naptej vagy a hosszabb vízparti tartózkodás gyakran vezet leégéshez, mely nemcsak kellemetlen, de veszélyes is lehet. A bőr megfelelő utóápolása kulcsfontosságú, ha szeretnénk elkerülni a fájdalmat, a hámlást, sőt, hosszú távon a bőrkárosodást.
