Barion Pixel
  

Prosztatagondok: hogyan támogathatjuk felépülésünket az életmódunkkal?



 

„A táplálkozásban például a "kiegyensúlyozott" jelzőt kulcsszóként szokták használni és egyúttal legfőbb tanácsként, javaslatként is szolgál. Ezzel egyetérthetünk, hozzátéve, hogy természetesen személyenként, ízlés szerint változhat az étrend, azaz a kiegyensúlyozottság nem mindenkinél ugyanazokat az ételeket jelenti.” – hangsúlyozta dr. Kovács László, amikor e témakőrről beszélgettünk – „A zöldség- és gyümölcsfogyasztás fontosságának hangsúlyozása már szinte elcsépeltnek számít, mégis említsünk meg néhányat közülük: a bogyós gyümölcsök (málna, áfonya, ribizli...) magas antioxidáns tartalmukkal gátolják a szabadgyökök keletkezését, káros, daganatkeltő hatását. A citrusfélék nemcsak C-vitamint, hanem szelént is tartalmaznak, mely a másik nyomelemmel, a cinkkel együtt nagyon előnyös a prosztata egészségéhez. A paradicsom likopintartalma szintén fontos antioxidáns.”

 

 

Az orvos kifejtette, hogy a zöldségek közül a káposztafélék, a brokkoli, a karfiol, a kínai kel ugyancsak jó választás a férfiak esetében.

A prosztatára jó hatású növényi eredetű fitoösztrogének sok zöldségben és néhány gyümölcsben is megtalálhatók. Közismert például a tökmag, illetve a belőle hidegen sajtolt olaj jótékony hatása a prosztatára, többek között magas cink és E-vitamin tartalma miatt.

 

A diófélék cinket és szelént is tartalmaznak nagyobb mennyiségben. Az olajos magvak és még inkább a tonhal, a hering, a szardínia, egyes tengeri rákfélék magas telítetlen, főleg omega-3 zsírtartalma gyulladáscsökkentő, és mérsékli a rák kockázatát. (Meg kell említeni, hogy szelénben is gazdagok a tenger gyümölcsei!)

 

Ázsiában vagy akár Dél-Európában a prosztatamegbetegedések előfordulása jóval ritkább, mint az északabbra fekvő európai országokban, és ennek oka minden bizonnyal elsősorban az eltérő táplálkozási szokásokban keresendő. 

 

A C-, D- és E-vitamin prosztatavédő (sőt, az egész testünk számára fontos ezeknek az anyagoknak a jelenléte), a táplálékkal azonban nem tudunk belőlük kellő mennyiséget bevinni a szervezetünkbe. Érdemes - főleg télen - táplálékkiegészítők formájában pótolni a hiányt. A D-vitaminból 4000 NE szedése télen indokolt - kiegészítve K2- és A-vitaminnal.

 

 

 

A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:

https://fmc.hu/2021/01/03/prosztatagondok-hogyan-tamogathatod-felepulesedet-az-eletmododdal/


Tetszett a cikk?
 

2021. január 03.

Hasonló cikkek

Olívaolaj: a természet aranya a konyhában, a fürdőszobában és a házipatikában

Nemrég jártam Athénban, ahol minden étkezés során olajbogyó és olívaolajjal készült étel (is) került a tányérra. Így hát természetes  volt, hogy a következő cikkem témája ez az ősi növény lesz, mely már évezredek óta jelen van az ember életében, s az ókortól napjainkig törtlen megbecsülés övezi. Különlegessége abban rejlik, hogy nem csupán ételként, hanem szépségápolási szerként is használhatjuk, valamint természetes gyógymódként is funkcionálhat.

 

TOVÁBB A CIKKHEZ
2025. 06. 24.

Medvehagyma: nemcsak finom, hanem gyógyító hatású is

Későn kúszott be a nyár az idei tavaszba – sőt, még mindig csak óvatos közeledését tapasztalhatjuk -, így még mindig bőven terem a medvehagyma, amiből nemcsak finom ételeket készíthetünk, hanem gyógyíthatjuk is vele magunkat!

 

TOVÁBB A CIKKHEZ
2025. 06. 24.

A csalán: csípős csodanövény, ami kívül - belül jót tesz a testünknek

Mai cikkem főszereplője a csalán: ez az alulértékelt, mégis sokoldalú növény, amely nemcsak a tányéron, hanem a fürdőkádban, a gyógynövényes polcon, sőt akár fájdalomcsillapító „masszázseszközként” is helyet kaphat háztartásunkban. Hogy hogyan? Kiderül nemsokára!

 

TOVÁBB A CIKKHEZ
2025. 06. 24.

Értesüljön elsőként újdonságainkról és havi kedvezményeinkről!