Először is foglaljuk össze a korábbi cikkekből levezetve, hogy mi mindennel hozható összefüggésbe szervezetünk D-vitamin szintje - a bőrben UV B sugárzás hatására termelődő és a táplálékkiegészítőkkel bevitt D3 vitamin + a táplálékkal bejutó minimális mennyiségű D2 vitamin együtt!
A D-vitamin az alábbi területekkel kapcsolódik:
- az immunválasz-készséggel
- a daganatképződéssel
- a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésével
- a magas vérnyomással
- az ízületi gyulladással, autoimmun betegségekkel
- a csontszerkezet alakulásával, izomerő kifejtésével
- a terméketlenséggel és a magzat fejlődésével
- az inzulin aktivitásával és rezisztenciával
- a pszihiátriai zavarokkal: depresszió, autizmus, skizofrénia
- a neurológiai kórképekkel: Parkinson, Alzheimer, szkllerózis multiplex
„Milyen élelmiszerekben található sok D vitamin?” – tehetnénk fel a kérdést arra gondolva, hogy majd a táplálkozás során elengedő mennyiségű vitamint viszünk be a szervezetünkbe a téli hónapokban, s nem kell máshogyan megoldanunk a pótlást. Hamis illúzió azonban arra számítani, hogy majd a sok tojással és tejtermékkel meg van oldva a probléma.
Amikor a D-vitaminról beszélgettem Dr. Kovács Lászlóval, figyelmembe ajánlotta Dr. Toldy Erzsébetet, akinek a D-vitaminról szóló előadása így kezdődik: "Szögezzük le, hogy a D-vitamin ellátottság nem dietetikai kérdés". Példának hozta fel, hogy tojásból harmincat (!) kellene elfogyasztanunk ahhoz, hogy minimálisan fedezzük a napi D-vitamin szükségletünket, ami eszméletlen mennyiség. Ezen kívül cáfolja azt a hiedelmet, hogy egy tojássárgája a szükségletünk 7%-át fedezné.
A magyar táplálkozási szokások az ételeinkkel a szükséges D-vitamin bevitelnek csak a töredékét biztosítják, de ha az alábbi élelmiszerekből télen többet fogyasztunk, javíthatunk ezen az arányon.
Ám nem szabad elfeledkezünk arról, hogy ezekben a hónapokban – ennek ellenére - is szükség van a megfelelően adagolható, kapszulák vagy tabletták formájában történő D-vitamin pótlásra.
A kérdést tehát így pontosíthatnánk: „Milyen élelmiszerekben található a többihez képest nagyobb mennyiségben D-vitamin?”
A cikk folytatása elolvashtó az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2020/12/13/potolhato-e-elelmiszerekkel-a-szukseges-d-vitamin-mennyisege/
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
