Optimális D-vitamin-szint: 90%-kal kevesebb influenza
„A D-vitamin-szint 37,5–50 nmol/l-ről 75–100 nmol/l-re történő emelése a rendelkezésre álló adatok alapján az influenzás megbetegedések számát 90%-kal (!) csökkentené” – hívja fel a figyelmet a télvíz idején különösen aktuális, kevésbé ismert hatásokra is a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület közreműködésével készült hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről. Az immunrendszer úgynevezett ölősejtjei ugyanis akkor aktívak, ha megfelelő D-vitamin-koncentráció áll rendelkezésükre.
Ha hiányzik a D-vitamin
A szinte minden szervrendszerben érvényesülő hormon hiányállapotában ugyanekkor kiszolgáltatottabbá válunk
a vírusos
bakteriális betolakodókkal
gyulladásokkal szemben, és
akár immunzavar is felléphet. Ez egyebek mellett olyan autoimmun betegségek kialakulásához vezethet, mint
a cukorbetegség,
a sclerosis multiplex vagy
a pikkelysömör.
Ha nem pótoljuk, télen szinte biztosan D-vitamin-hiányban szenvedünk
A D-vitamin elsődleges forrása a bőrt érő napsugárzás, ám hazánkban télen igen alacsony a napsütéses órák száma, késő ősztől kora tavaszig nem elegendő a szükséges mennyiségű D-vitamin termeléséhez – ráadásul még zárt ruházatunk is elzárja bőrünket. Sajnos a nyáron képzett tartalékokra sem támaszkodhatunk, mert ezek körülbelül hat hét alatt kiürülnek.
Noha a D-vitamin-ellátottság alapvetően nem étrendi kérdés, ilyenkor érdemes különösen odafigyelni a kiegyensúlyozott táplálkozásra, nem megfeledkezve
a tojásról,
a májról és
a gyakran méltatlanul mellőzött olajos húsú halakról, pl. a heringről, a lazacról vagy a makréláról sem.
Az adagolás
Az átlagos magyar étrend napi 80 NE-et biztosít (más országokban ez nagyjából 150 NE, azaz Nemzetközi Egység), emellett március végéig mindenkinek javasolható a preventív célú D-vitamin-bevitel. Egészséges felnőtteknek napi 2000 NE, túlsúly esetén ennek a duplája, 4000 NE, gyermekek számára a növekedés teljes időszakában pedig napi 400 NE ajánlható.
Ha növeli a D-vitamin-szintjét, elkerülheti az influenzás megbetegedést!
(Forrás: PatikaMagazin)
Tetszett a cikk?
2020. január 28.
Hasonló cikkek
Olívaolaj: a természet aranya a konyhában, a fürdőszobában és a házipatikában
Nemrég jártam Athénban, ahol minden étkezés során olajbogyó és olívaolajjal készült étel (is) került a tányérra. Így hát természetes volt, hogy a következő cikkem témája ez az ősi növény lesz, mely már évezredek óta jelen van az ember életében, s az ókortól napjainkig törtlen megbecsülés övezi. Különlegessége abban rejlik, hogy nem csupán ételként, hanem szépségápolási szerként is használhatjuk, valamint természetes gyógymódként is funkcionálhat.
Medvehagyma: nemcsak finom, hanem gyógyító hatású is
Későn kúszott be a nyár az idei tavaszba – sőt, még mindig csak óvatos közeledését tapasztalhatjuk -, így még mindig bőven terem a medvehagyma, amiből nemcsak finom ételeket készíthetünk, hanem gyógyíthatjuk is vele magunkat!
A csalán: csípős csodanövény, ami kívül - belül jót tesz a testünknek
Mai cikkem főszereplője a csalán: ez az alulértékelt, mégis sokoldalú növény, amely nemcsak a tányéron, hanem a fürdőkádban, a gyógynövényes polcon, sőt akár fájdalomcsillapító „masszázseszközként” is helyet kaphat háztartásunkban. Hogy hogyan? Kiderül nemsokára!
Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.