Hazánkban a tőrösdarazsak hat faja található meg, mely közül az óriás és a sötétszárnyú tőrösdarázs tűnik a legijesztőbbnek méreténél fogva. Az óriás tőrösdarázs Európa legnagyobb darazsa, egyben kontinensünk legnagyobb hártyásszárnyúja.
Főként kontinensünk déli felén terjedt el. Nősténye sárga fejű, negyvenöt milliméter hosszú (de elérheti az öt centimétert is), a hím pedig fekete fejéről és körülbelül harminc milliméteres méretéről ismerhető fel.
Nagysága mellett riasztó lehet fekete, sűrűn szőrözött teste, tüskés lábai és hangosan zúgó repte miatt is.
A látvány ellenére nem kell félni tőle, mert az emberre ártalmatlan. Csak akkor használja a fullánkját, ha már nem lát más kiutat. Alapjáraton nem agresszív, sőt, inkább félénk: ha megpróbáljuk elhessegetni, hallgat a kérésre. Szúrása nem veszélyes.
Magyarországon védett rovar, eszmei értéke ötvenezer forint.
A sötét szárnyú tőrösdarázs kisebb, mint az óriás tőrösdarázs, és szintén nem veszélyes az emberre. Csak akkor csíp, ha megfogjuk, szorongatjuk (rálépünk).
A tőrösdarazsak csípése kevésbé kellemetlen, mint a lódarázsé, és allergiát / hosszan tartó szövetgyulladást sem okoz. Igaz, hogy fájdalmas, amikor hatalmas fullánkja átüti a bőrt, de másnap már meg sem találjuk a szúrás helyét!
A hím tőrösdarazsak élete lényegében csak evésből, ivásból és utódnemzésből áll. A felnőttek egész nap a virágokon sütkéreznek és ízlelgetik a nektárt, párzáskor pedig kutatnak a nőstények után, hogy megtermékenyítsék őket. A nász után elpusztulnak.
A nőstények – míg a hímek halálukon vannak - folyamatosan kutatnak megfelelő bölcső után utódaik számára. Ők ugyanis parazitoidok: ahhoz, hogy lerakják petéiket, gazdatestre van szükségük.
Gyermekeik leendő otthonául szolgálhat például a cserebogárpajor, a szarvasbogár-, orrszarvúbogár-, rózsabogárlárva. Ezek főként a talajban, a korhadó fákban, vagy a komposztban találhatók meg.
Ezért döngenek nagy tömegben ilyen helyeken a tőrösdarazsak, s ezért számítanak a vegyszermentes rovar elleni védekezés nélkülözhetetlen elemeinek.
Elnyújtott S alakban boka- és térdmagasságban repkednek lárvákat keresve. Elsősorban lemezescsápú bogarak lárváját szemelik ki, mely mozgató idegdúcába beleszúrnak, megbénítják, s a mozgásképtelen áldozatba belepetéznek. Pontosabban: ráteszik petéjüket, mely kikelés után jól belerágja magát a gazdatestbe.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2019/07/09/ne-feljunk-az-orias-torosdarazstol/
A nyári napsütés elmaradhatatlan része a strandolásnak és a szabadtéri programoknak. Bőrünk számára viszont egyenlő az UV-sugárzás fokozott kockázatával. A megfelelő fényvédelem és a napozás utáni bőrnyugtatás nemcsak a leégéstől, de a korai bőröregedéstől és komolyabb bőrkárosodástól is megóv.
A nyár egyik legkedveltebb gyümölcse kétségkívül a görögdinnye. Nemcsak édes és frissítő, de számos egészségügyi előnnyel is jár a fogyasztása. De vajon mit tartalmaz pontosan ez a lédús finomság és mire érdemes odafigyelni a fogyasztásakor?
A napfény jótékony hatással van hangulatunkra, D-vitamin szintünkre és általános közérzetünkre – de csak mértékkel. A túlzásba vitt napozás, az elfelejtett naptej vagy a hosszabb vízparti tartózkodás gyakran vezet leégéshez, mely nemcsak kellemetlen, de veszélyes is lehet. A bőr megfelelő utóápolása kulcsfontosságú, ha szeretnénk elkerülni a fájdalmat, a hámlást, sőt, hosszú távon a bőrkárosodást.
