A csalán érdekessége a növény megjelenésében keresendő, egész felületét csalánszőrök borítják, melyeknek érintése égető és viszkető, fájdalmas érzést okoz, apró kiütések is keletkezhetnek a bőrön. Ezen jelenség élettani háttere abban keresendő, hogy a fent említett csalánszőrök hangyasavat (illetve acetilkolint, hisztamint és szerotonint) tartalmaznak, így érthető, hogy irritálják az emberi bőrt. Porzói rugalmasan felpattannak, és ilyen módon szórják szét az allergén pollent.
Felhasználására jellemző, hogy ételként és italként egyaránt hasznosítják. Fiatal levelei ehetők, kiváló főzeléket készíthetünk belőle, melynek íze hasonlít a spenótra. Vitaminban és nyomelemekben gazdag táplálék, A-vitamint, C-vitamint, vasat, mangánt, káliumot és kalciumot egyaránt tartalmaz. Szárított leveleiből vagy virágjából pedig tea készíthető, mely hatásos lehet ízületi fájdalmak kezelésére. Gyökerének alkoholos kivonatát is hasznosítják: samponokba, hajápoló termékekbe, illetve tonikokba teszik, ugyanis csökkenti a haj hullását, zsírosodását és erősíti azt. Gyökere és levelei gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek, valamint gyakorta alkalmazzák epe- és májbetegségben szenvedő betegek esetében is.
Továbbá néha sajtkészítés során is felhasználják a csalánt, Albániában pedig az úgynevezett „börek” (hazánkban „burek”-ként ismert) alkotórésze lehet a fent említett gyógynövény.
A középkortól kezdve sokszor csalánból készítettek fonalat és szövetet, a kendert helyettesítve ezzel. Ismert tény, hogy a pamutkészletek hiánya miatt az I. világháborúban a német katonák ruházata is ebből készült.
Kora ősszel gyakori, hogy reggel még pulóver kell, délután pedig újra nyárias meleg van. A 10–15 °C-os napi hőingadozás nemcsak az öltözködést nehezíti meg: sokan ilyenkor fáradtabbnak, fejfájósabbnak, szédülékenyebbnek érzik magukat, másoknál torokkaparás, orrdugulás vagy rosszabb alvás jelentkezik.
Ősszel könnyű összekeverni a megfázást a szezonális allergiával. Tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, könnyező szem vagy enyhe torokkaparás mindkettőnél előfordulhat – ráadásul szeptemberben még javában tarthat a parlagfűszezon, miközben egyre gyakoribbá válnak a felső légúti vírusfertőzések is.
Szeptemberben sokan érzik úgy, hogy nehezebben kelnek fel, napközben álmosabbak, romlik a koncentrációjuk, estére pedig egyszerűen „elfogy az energiájuk”. Gyakran ezt nevezzük őszi fáradtságnak – pedig sok esetben nem egyetlen ok áll a háttérben.
