A csalán érdekessége a növény megjelenésében keresendő, egész felületét csalánszőrök borítják, melyeknek érintése égető és viszkető, fájdalmas érzést okoz, apró kiütések is keletkezhetnek a bőrön. Ezen jelenség élettani háttere abban keresendő, hogy a fent említett csalánszőrök hangyasavat (illetve acetilkolint, hisztamint és szerotonint) tartalmaznak, így érthető, hogy irritálják az emberi bőrt. Porzói rugalmasan felpattannak, és ilyen módon szórják szét az allergén pollent.
Felhasználására jellemző, hogy ételként és italként egyaránt hasznosítják. Fiatal levelei ehetők, kiváló főzeléket készíthetünk belőle, melynek íze hasonlít a spenótra. Vitaminban és nyomelemekben gazdag táplálék, A-vitamint, C-vitamint, vasat, mangánt, káliumot és kalciumot egyaránt tartalmaz. Szárított leveleiből vagy virágjából pedig tea készíthető, mely hatásos lehet ízületi fájdalmak kezelésére. Gyökerének alkoholos kivonatát is hasznosítják: samponokba, hajápoló termékekbe, illetve tonikokba teszik, ugyanis csökkenti a haj hullását, zsírosodását és erősíti azt. Gyökere és levelei gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek, valamint gyakorta alkalmazzák epe- és májbetegségben szenvedő betegek esetében is.
Továbbá néha sajtkészítés során is felhasználják a csalánt, Albániában pedig az úgynevezett „börek” (hazánkban „burek”-ként ismert) alkotórésze lehet a fent említett gyógynövény.
A középkortól kezdve sokszor csalánból készítettek fonalat és szövetet, a kendert helyettesítve ezzel. Ismert tény, hogy a pamutkészletek hiánya miatt az I. világháborúban a német katonák ruházata is ebből készült.
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
