Ha forró és párás a levegő – főként, ha aktív testmozgást is végzünk közben –, akkor akár három liter folyadék is távozhat óránként a testünkből. Ezért fontos, hogy folyamatosan pótoljuk ezt a „hiányt” vízfogyasztással.
Szervezetünk a kánikulában kitágítja az ereket, s fokozza a vérkeringést. Egészséges embernél akár háromszorosára is nőhet a bőrbe jutó vér mennyisége ilyenkor. Aki szívbeteg, annak viszont nem biztos, hogy képes ilyen teljesítményre a szíve, és az is előfordulhat, hogy erei nem tudnak a szükséges mértékben kitágulni. A hőség tehát komoly problémát jelenthet számukra.
Különösen figyelnie kell a nyári időszakban azoknak, akik 50 év felettiek és vannak még társbetegségeik is, például túlsúlyosak. Az idősebbek gyakran nem éreznek szomjúságot akkor sem, ha folyadék után sikít a testük. Őket figyelmeztessük a rendszeres vízfogyasztásra!
A szívbetegek jól teszik, ha igyekeznek a „veszélyes” időszakban hűvös, légkondicionált helyen tartózkodni. Kerüljék el a tűző napot! Fürödni lehet például egy fedett uszodában is (ha vízbe vágyunk), nem szükséges a tűző napon a Balaton habjait szelni. Olvasni pedig egy könyvtárba is ellátogathatunk, ha nem akarunk mindig otthon ülni. S ne feledkezzünk el a hűs kultúrházakról, kiállító-termekről sem (a szabadtéri fesztiválozás helyett) – remek és biztonságos programok!
Ha nem tudjuk elkerülni a szabadban való tevékenységet, tartsunk gyakran szünetet (zuhanyozzunk le, pihenjünk le kicsit, hogy regenerálódni tudjunk), s viseljünk laza, könnyű ruházatot! A szívbetegeknek nyáron ajánlott a fizikai aktivitás csökkentése, és az is lehetőleg a hűvösebb reggeli vagy az esti órákra kell időzíteni. Ilyenkor jól jön egy erdei séta vagy egy laza kerékpározás.
A kerti munkákat is időzítsük kora reggelre vagy késő estére! (Amikor egyébként is optimális a locsolás.) Fontos a naptej használata, s jól jön a széles karimájú kalap és a napszemüveg is.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://www.fmc.hu/2019/08/06/mire-vigyazzunk-nyaron-ha-szivbetegek-vagyunk/
Kora ősszel gyakori, hogy reggel még pulóver kell, délután pedig újra nyárias meleg van. A 10–15 °C-os napi hőingadozás nemcsak az öltözködést nehezíti meg: sokan ilyenkor fáradtabbnak, fejfájósabbnak, szédülékenyebbnek érzik magukat, másoknál torokkaparás, orrdugulás vagy rosszabb alvás jelentkezik.
Ősszel könnyű összekeverni a megfázást a szezonális allergiával. Tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, könnyező szem vagy enyhe torokkaparás mindkettőnél előfordulhat – ráadásul szeptemberben még javában tarthat a parlagfűszezon, miközben egyre gyakoribbá válnak a felső légúti vírusfertőzések is.
Szeptemberben sokan érzik úgy, hogy nehezebben kelnek fel, napközben álmosabbak, romlik a koncentrációjuk, estére pedig egyszerűen „elfogy az energiájuk”. Gyakran ezt nevezzük őszi fáradtságnak – pedig sok esetben nem egyetlen ok áll a háttérben.
