Ha forró és párás a levegő – főként, ha aktív testmozgást is végzünk közben –, akkor akár három liter folyadék is távozhat óránként a testünkből. Ezért fontos, hogy folyamatosan pótoljuk ezt a „hiányt” vízfogyasztással.
Szervezetünk a kánikulában kitágítja az ereket, s fokozza a vérkeringést. Egészséges embernél akár háromszorosára is nőhet a bőrbe jutó vér mennyisége ilyenkor. Aki szívbeteg, annak viszont nem biztos, hogy képes ilyen teljesítményre a szíve, és az is előfordulhat, hogy erei nem tudnak a szükséges mértékben kitágulni. A hőség tehát komoly problémát jelenthet számukra.
Különösen figyelnie kell a nyári időszakban azoknak, akik 50 év felettiek és vannak még társbetegségeik is, például túlsúlyosak. Az idősebbek gyakran nem éreznek szomjúságot akkor sem, ha folyadék után sikít a testük. Őket figyelmeztessük a rendszeres vízfogyasztásra!
A szívbetegek jól teszik, ha igyekeznek a „veszélyes” időszakban hűvös, légkondicionált helyen tartózkodni. Kerüljék el a tűző napot! Fürödni lehet például egy fedett uszodában is (ha vízbe vágyunk), nem szükséges a tűző napon a Balaton habjait szelni. Olvasni pedig egy könyvtárba is ellátogathatunk, ha nem akarunk mindig otthon ülni. S ne feledkezzünk el a hűs kultúrházakról, kiállító-termekről sem (a szabadtéri fesztiválozás helyett) – remek és biztonságos programok!
Ha nem tudjuk elkerülni a szabadban való tevékenységet, tartsunk gyakran szünetet (zuhanyozzunk le, pihenjünk le kicsit, hogy regenerálódni tudjunk), s viseljünk laza, könnyű ruházatot! A szívbetegeknek nyáron ajánlott a fizikai aktivitás csökkentése, és az is lehetőleg a hűvösebb reggeli vagy az esti órákra kell időzíteni. Ilyenkor jól jön egy erdei séta vagy egy laza kerékpározás.
A kerti munkákat is időzítsük kora reggelre vagy késő estére! (Amikor egyébként is optimális a locsolás.) Fontos a naptej használata, s jól jön a széles karimájú kalap és a napszemüveg is.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://www.fmc.hu/2019/08/06/mire-vigyazzunk-nyaron-ha-szivbetegek-vagyunk/
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
