140/90 Hgmm feletti érték. Általában mind a szisztolés, mind a diasztolés érték megemelkedik. Legtöbbször nem okoz panaszt, csak akkor, amikor visszafordíthatatlan elváltozások alakulnak ki az érrendszerben. Ilyen az agytrombózis, az agyvérzés, a szívinfarktus, a szívelégtelenség, a veseelégtelenség, a szemfenéki elváltozások.
A hipertónia a fejlett országokban népbetegségnek számít. A népesség legalább 15 százalékának van tartósan az említett határértéknél magasabb vérnyomása. Magyarországon évente csaknem 5000 ember halála írható a magas vérnyomás számlájára. Ám bizonyos becslések szerint ennél is rosszabb helyzet, mivel minden nyolcadik halálesetben játszik valamilyen szerepet a hipertónia, ezzel maga mögé utasítva a daganatos megbetegedések okozta halálozást.
Izolált szisztolés vérnyomás-emelkedésről akkor beszélünk, ha a vérnyomás első, szisztolés értéke nagyobb, mint 140 Hgmm.
Rosszindulatú magas vérnyomás - malignus hypertonia: a magasvérnyomás-betegség különösen súlyos formája. Akkor beszélünk róla, ha a diasztolés, második érték 130 Hgmm, vagy ennél magasabb. A betegség kezelés nélkül - három-hat hónapon belül - halálhoz vezethet.
A malignus hypertonia sürgősségi ellátást igényel.
Alacsony vérnyomás: ennek fennállása esetén a vérnyomáscsökkenés olyan mértékű, hogy szédülést, ájulást okoz. Minél kevesebb vért pumpál a szív, annál alacsonyabb lesz a vérnyomás. Ezt találjuk kiszáradás során is.
Amennyiben az erek kitágulnak, a vérnyomás szintén leesik. A vérnyomásérzékelők a nyakban és a mellkasban folyamatosan érzékelik a vérnyomás alakulását. Ha például a vérerek kitágulnak - gondoljunk például a nyári hőségre -, a szív frekvenciája megnő és az ütések erősödnek.
Ingadozó vérnyomásról akkor beszélünk, ha a vérnyomás a normális és a magas, vagy éppen az alacsony és magas értékek között mozog. Ingadozó vérnyomás oka lehet rosszul beállított magasvérnyomás-betegség, de idegrendszeri hatás is. Ingadozó vérnyomás gyanúja esetén mindenképpen tanácsos elvégezni a 24 órás ambuláns vérnyomás-monitorozást.
vesebetegségek, veseartéria szűkülete, mellékvese-daganat, adrenalint termelő daganatok
gyógyszer-mellékhatás - például szteroidok szedése esetén
terhesség
magas vérnyomásban szenvedők: <140/90 Hgmm
cukorbeteg magasvérnyomású betegek: <130/80 Hgmm
cukorbetegség okozta vesebetegség esetén: <130/80 Hgmm
hipertónia okozta vesebetegség esetén: <130/80 Hgmm
időskori, izolált szisztolés vérnyomás-emelkedés esetén: <140/90 Hgmm
idült veseelégtelenség, veseátültetés után: <130/80 Hgmm
vesepótló, dialíziskezeléskor: <140/90 Hgm.
Elhízás: minél magasabb a testtömegindex, annál nagyobb a veszélye a hipertónia kialakulásának.
Dohányzás: a nikotin érösszehúzó hatású, így fokozza a szívizom terhelését.
Túlzott alkoholfogyasztás
Mozgásszegény életmód
Stressz
Zsíros, túlzottan sós, rostokban szegény étrend
(Forrás: Egészségtükör)
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
