Mikor beszélünk alacsony vérnyomásról? Mi állhat e probléma hátterében? Mit tehetünk a vérnyomás emelése érdekében? Erről lesz szó az alábbi cikkben.
Hogy mi számít alacsony vérnyomásnak, arról még szakmai körökben sincs egységes álláspont, pedig nem ritka állapotról van szó. Az alacsony vérnyomás leginkább fiatal nők körében fordul elő.
„Bizonyos vélemények szerint a vérnyomást akkor tekintjük túl alacsonynak, ha az első, vagyis a szisztolés érték nők esetében 100 Hgmm, férfiak esetében pedig 110 Hgmm alatt van, függetlenül attól, hogy a második (diasztolés) érték mennyi” – tudtam meg dr. Kovács Lászlótól. – „Vannak, akik úgy gondolják, hogy a számszerű értékek kevésbé számítanak és sokkal inkább a tünetek döntik el egyénileg, hogy kinek mi a túl alacsony. Előfordulhat, hogy valakinek rendszeresen 90/50 körüli a vérnyomása, és ezzel tökéletesen jól érzi magát, egészséges, míg mások 100-110/60-nál is alacsony vérnyomásra utaló tüneteket mutatnak.”
Az orvos kifejtette, hogy a vérnyomást azért fejezzük ki két értékkel, mert az első szám, a szisztolés nyomás akkor keletkezik, amikor a szív összehúzódik és a bal kamrájából kipumpálja a vért az erekbe, a második szám pedig a diasztolés nyomást jelenti, ami akkor mérhető, amikor a szív elernyed. Hangsúlyozta, hogy csak a sorozatos mérések során tartósan alacsonynak bizonyuló vérnyomás tekinthető kórjelzőnek, mert az esetek túlnyomó többségében alkalmanként fordul elő alacsony érték, ami veszélytelen és legfeljebb átmeneti kellemetlenséget okoz az illetőnek.
Összességében elmondható, hogy az alacsony vérnyomás sokkal kevésbé veszélyes az egészségre, mint a magas vérnyomás, sőt, hozzájárulhat bizonyos - elsősorban szív- és érrendszeri - betegségek rizikójának csökkentéséhez. Éppen ezért (amennyiben nem okoz különösebb panaszokat, illetve nem jár együtt a belső szervek működésének zavaraival) nem szükséges a kezelése. Ha azonban tüneteket okoz, netán szervi működészavarok, illetve károsodások lehetősége áll fenn, akkor szükség lehet megfelelő gyógymódra. Ilyenkor ugyanis arról van szó, hogy a fontos - akár létfontosságú - szervek nem jutnak elég oxigéndús vérhez, tápanyaghoz.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
A nyári napsütés elmaradhatatlan része a strandolásnak és a szabadtéri programoknak. Bőrünk számára viszont egyenlő az UV-sugárzás fokozott kockázatával. A megfelelő fényvédelem és a napozás utáni bőrnyugtatás nemcsak a leégéstől, de a korai bőröregedéstől és komolyabb bőrkárosodástól is megóv.
A nyár egyik legkedveltebb gyümölcse kétségkívül a görögdinnye. Nemcsak édes és frissítő, de számos egészségügyi előnnyel is jár a fogyasztása. De vajon mit tartalmaz pontosan ez a lédús finomság és mire érdemes odafigyelni a fogyasztásakor?
A napfény jótékony hatással van hangulatunkra, D-vitamin szintünkre és általános közérzetünkre – de csak mértékkel. A túlzásba vitt napozás, az elfelejtett naptej vagy a hosszabb vízparti tartózkodás gyakran vezet leégéshez, mely nemcsak kellemetlen, de veszélyes is lehet. A bőr megfelelő utóápolása kulcsfontosságú, ha szeretnénk elkerülni a fájdalmat, a hámlást, sőt, hosszú távon a bőrkárosodást.
