Legutóbb már szó volt arról, hogy láz része testünk védekezésének, mert a baktériumok és vírusok fehérjéi - mint minden fehérje - hőérzékenyek, ezért magasabb hőmérsékleten kevésbé képesek tenyészni, szaporodni. Az immunrendszer így hatékonyabban tud megküzdeni a fertőzéssel. Van, amikor nem szükséges a lázat csillapítani, s vannak olyan esetek, amikor indokolt, hogy beavatkozzunk a láz természetes menetébe.
Az acetilszalicilsavat közepes és erősebb lázcsillapításra használhatjuk. (Körülbelül húsz perc múlva fejti ki hatását.) A paracetamol tartalmú gyógyszerek is kiválóan csökkentik a testhőmérsékletet. Az aminofenazon és származékai erős hőmérsékletcsökkentők – kisgyermekeknél lázgörcs esetén is alkalmazhatóak.
Dr. Kovács László tüdőgyógyász elmondta, hogy sajátos módja a lázcsillapításnak, ha "rásegítünk" olyan módon, hogy meleg takarók alatt mielőbb elérje a tetőpontot, ahol aztán elkezdődik az izzadás, verejtékezés, és a láz lefelé indul, a beteg pedig megkönnyebbül.
Magas (39 Celsius feletti) testhőmérséklet esetén állott vizes borogatással is csillapíthatjuk a lázat. A borogatást ajánlott mindkét vádlira felhelyezni: fokozatos és mérsékelt testhőmérséklet-csökkenést eredményez, s a gyógyszerrel szemben nem kényszeríti a lázat rögtön 37 Celsius-fokra.
Mivel a lázas beteg hajlamosabb a kiszáradásra (az intenzívebb verejtékezés miatt), ezért a folyadékpótlásra kiemelten figyelni kell! Kerüljük az alkoholt, a tejes italokat és a szénsavas üdítőket! Jöhet viszont a gyógytea!
A cikk teljes hosszában elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2022/02/01/mikor-es-hogyan-csillapitsuk-a-lazat
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
