Az orvoslás már több száz évvel ezelőtt felismerte a szőlőmagban rejlő gyógyerőt, s azóta is feldolgozzák őrleményként (magliszt, por), olajként és esszenciaként.
Az összegyűjtött magból először kipréselik az olajat, majd megőrlik. A szőlőmag egészben vagy „szimplán szétrágva” nem tudja kifejteni jótékony hatását, ezért szükséges a porítás. Így tudnak a benne lévő hatóanyagok a felszínre kerülni, és így nagyobb felületen (és egyszerűbben) képesek nagy felületen érintkezni a bélrendszerükkel. Sőt, a felszívódás is könnyebben megy így végbe.
Dr. Szentgyörgyi Albert mondta ki először, hogy a szőlőmag tartalmazza valószínűleg a legtöbb természetes antioxidánst. (1936-ban írt a szőlőmag emberi szervezetre kifejtett kedvező hatásáról.)
A szőlőmagban sok a linolénsav is, amely a sejtek egészséges működéséhez is szükséges. Csökkenti a szisztolés és a diasztolés vérnyomást és az LDL koleszterin szintjét is.
Ha folyamatosan fogyasztunk szőlőmagkivonatot, akkor leapad a szemgyulladásunk, nő a látóképességünk, a kontrasztérzékenységünk, s csökken a szürkehályog kialakulásának esélye. Ez az információ kifejezetten fontos lehet azok számára, akik sokat ülnek számítógép előtt!
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2017/10/08/miert-ne-kopd-ki-a-szolomagot/
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
