A menstruációs migrén két fő csoportra osztható. Az úgynevezett tiszta menstruációs migrén, aminek az előfordulási gyakorisága 1% körüli, a menstruációval esik egybe. Vagyis, a migrénes fejfájás a menstruációt megelőző két napban és a havi vérzés első három napján jelentkezik. A menstruációs vérzés és a fejfájás közti kapocs ebben az esetben egyértelmű.
A másik csoportot képező úgynevezett menstruációhoz társuló migrén jóval gyakoribb a maga 6-7%-os előfordulási arányával, és ez a menstruációs cikluson belül bármelyik időszakában felléphet. Nem könnyű tehát megállapítani, hogy a nemi hormonokkal, elsősorban az ösztrogénnel összefüggő migrénes fejfájásról van-e szó. A menstruációs migrén okaként többen az ösztrogénmegvonásos teóriát említik. Megfigyelték ugyanis, hogy az orális fogamzásgátlókat szedő nőknél a menstruációs migrén jellemzően a hormonmentes időszakokban következik be. Ennek értelmében a 21/7 adagolási sémájú hormonális orális fogamzásgátlók helyett a folyamatos, placebomentes hormonadagolás csökkenést idézhet elő a fejfájás súlyosságában.
A menstruációs migrén jellemzően aura nélkül fordul elő. Ront a helyzeten az, hogy a menstruációs migrén súlyosabb, tartósabb, valamint gyógyszeresen nehezebben kezelhető, mint a nem menstruációs, „klasszikus” migrén.
Annak érdekében, hogy a menstruációs migrén egyszerűbben diagnosztizálható lehessen, érdemes menstruációs naptárral kombinált fejfájásnaplót vezetni, és azt a kezelőorvosnak megmutatni. A naplóban jelölni kell a havi vérzés napjait, illetve azokat a napokat, amelyeken fejfájás lép fel; érdemes továbbá jelölni azt is, hogy mekkora erősségű a fejfájás, és mennyi idő után múlik el. A menstruációval társuló migrén kezelésében vény nélkül kapható és vényköteles patikaszerek alkalmazhatók. Emellett, bizonyos esetekben megelőzésre alkalmas gyógyszerek szedését is javasolhatja a kezelőorvos.
(Forrás: Dr. Budai Lívia PhD szakgyógyszerész / PatikaMagazin)
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
